A Fertő tó múltja: volt, hogy építkeztek kiszáradt medrében
Tudták, hogy a Fertő tó többször teljesen kiszáradt? Arra is volt példa, hogy szándékosan száríttatták ki. Ismerjük meg közelebbről kalandos történetét!
A Fertő tavat bár kevésbé ismerjük, mint a Balatont vagy a Velencei-tó vidékét, környezete legalább olyan gyönyörű és legalább annyi kalandot rejt. Környéke ma már rengeteg látnivalót, csodás túrát és pár jó strandot is ígér az autós vagy kerékpáros kirándulóknak.
A Burgenland határánál található Fertő-tó a Velencei-tónál nagyobb, a Balatonnál kisebb, mérete állandóan változik, napjainkban 330 km² körül van. Nagyon sekély, átlagos vízmélysége mindössze 1 méter, a legmélyebb helyen is csupán 1,6 méter mély. Vízszintje erősen ingadozó, éppen a sekélysége miatt. A XIX. században volt olyan időszak, mikor mai méretének másfélszeresére nőtt, de olyan is, amikor teljesen kiszáradt. A benne lévő vízmennyiség erősen függ a csapadék mennyiségétől.
Többször teljesen kiszáradt
A Fertő tó kialakulása erősen hasonlít a Balatonhoz és a Velencei-tóhoz, hiszen a jégkorszakban, a terület süllyedése következtében alakult ki. Múltja és története erősen vitatott. Régészeti feltárások következtében tudjuk, hogy a tó környéke már az új kőkor óta lakott, a rómaiak Peiso név alatt ismerték. A 4. században állítólag Galerius császár kiszárítatta, de az csakhamar megtelt vízzel. A 14. században kisebb lehetett a jelenleginél. A tó későbbi gyakori áradása és apadása több oklevélben is nyomon kísérhető. 19. századi kiszáradása volt a legnevezetesebb. 1855-ben vették észre, hogy a víz a rendes partoktól visszahúzódik. Eleinte igen lassan, majd szemmel láthatóan beljebb húzódott, míg 1866 júliusában teljesen eltűnt. A fennmaradt iszap annyira telítődött vízzel, hogy abban veszélyes volt járni. 1869-ig teljesen száraz volt a tómeder, ezért azt felszántották és gazdasági épületeket építettek benne.
Világörökségi Listán
A Fertő tavat az UNESCO 1979-ben egyedi természeti értékei miatt bioszféra rezervátummá nyilvánította. A Világörökség Bizottság mindazonáltal - Magyarország és Ausztria példamutató együttműködésben és közös irányelvek szerinti előterjesztése alapján - a Fertő-tavat / Neusiedlerseet az azt övező településekkel együtt 2001-ben mint kultúr-tájat vette fel a Világörökségi Listára. A vidéknek a természeti értékek mellett figyelemre méltó a népi építészete, több jelentős 18-19. századi kastélya pedig jelentős kulturális látnivalót jelent. A tó háromnegyede Ausztriában fekszik, a régiót azonban mégis olyan természeti egységnek tekinthetjük, amelyre nincs nagy hatással a földrajzi megosztottság.
