Viseltek-e ruhát fürdőzés közben a rómaiak? Vajon ismertéke-e már a szaunát? Közösen is fürödhettek a nők és a férfiak? Mire számíthatott a vendég a katonai fürdőkben, és vajon milyen izgalmak várták a magánfürdők látogatóit?
Cikkünk előző részében Fényes Gabriella az Aquincumi Múzeum régésze arról beszélt, vajon miért volt ennyire népszerű a fürdőzés Rómában. Mire használta a fürdőket a kor embere. A beszélgetésünk második részében további érdekes részletekre derül fény.
A vizekben gazdag Aquincumban is rengeteg fürdő-emlék maradt ránk: épületek, használati tárgyak, díszítő eszközök és feljegyzések. Ha ezeket a tárgyi emlékeket összeillesztjük az ókori szemtanúk feljegyzéseivel, szinte érezhetjük, micsoda zsongás uralta egy aquincumi fürdő hétköznapjait. Ha pedig kicsit elmélyedünk az ókori emlékekben, megdöbbenve juthatunk el a tanulságig, hogy mindaz, amit ma a wellness összefoglaló névvel illetünk, pont ugyanúgy működött már az Ókori Rómában is, ahogy ma egy-egy fürdőben vagy wellness szállodában.
A forró fürdő mellett működött még szauna is? Fényes Gabriella: A szaunához hasonló szolgáltatás már akkor is létezett, sudatoriumnak hívták, de csak férfiak számára ajánlották, ezért leginkább a katonai fürdőkben működtek ilyenek. Úgy gondolták, a forró száraz levegő olyan a szervezet számára, mint a vasnak, amikor megedzik. Valószínűleg ezért építették a sudatoriumot a katonai fürdők területére.
A katonai fürdőket, így a Flórián térnél fennmaradt Thermae Maiores-t katonák számára létesítették. Hol fürödtek a többiek? Fényes Gabriella: A római fürdőknek több típusa volt, attól függően, hogy ki használta, ki építette, és milyen céllal hozták létre. Voltak a magánfürdők, ezek közül Aquincumban a legszebb a Hajógyári szigeten, a helytartói palotának a fürdője lehetett. Voltak a már említett katonai fürdők, ezek mindig nagyon nagy és sokféle szolgáltatást kínáló létesítmények voltak a Thermae Maiores területe 16800 négyzetméter volt. A legnépszerűbbek és a társadalmi igényeket kiszolgáló fürdők pedig a közfürdők voltak, amelyeket általában belépődíj ellenében nők és férfiak is használhattak.
Közösen is fürödhettek a nők és a férfiak? Fényes Gabriella: Igen, bár voltak császárok, akik ezt tiltották, így a nők és férfiak külön fürdőbe jártak, de az is előfordult, hogy különböző nyitvatartási időben fürödtek, esetleg külön fürdőszárnyak épültek. Nálunk, Aquincumban is előkerült egy ilyen kettős fürdő, ez a régészeti parkban megtekinthető.
Mennyire volt magas a belépődíj? Fényes Gabriella: Nem volt drága, kb. egy pohár bor árát kellett kifizetni, hogy beléphessenek a fürdő területére, de olyan is sokszor előfordult, hogy egy gazdagabb ember „megszponzorálta” szegényebb társai számára a fürdőzést, vagy fürdőt építetett a köz számára.
Milyen mellékszolgáltatásokkal várták a fürdőlátogatókat? Fényes Gabriella: Tulajdonképpen nagyon sok ma is népszerű wellness szolgáltatást már a rómaiak is igénybe vehettek. Volt masszás, kozmetika, rendelkezésre álltak orvosok és természetesen kínálták ételeiket és italaikat a fürdő vendéglátó egységei is. A bejáratnál belépődíjat szedtek, az öltözőben elhelyezett holmikra pedig őrök vigyáztak. A fürdőkhöz általában sportlétesítmények is tartoztak. Tudjuk, hogy a római fürdők eredete a görög hagyományokhoz nyúlik vissza. Azonban még a görögöknél a sportoláson volt a hangsúly, amely után tisztálkodási céllal indultak a fürdő felé, addig a rómaiaknál a helyzet megfordult, itt a sportolás már csak felvezetés volt, a fürdőzés fő tevékenységgé nőtte ki magát. Kedvelt római sport volt a birkózás, a boksz, súlyemelés, fémkarika hajtás és nagyon kedveltek voltak a labdajátékok is. Hogyan érkeztek a rómaiak a fürdőbe? Fényes Gabriella: A források arra utalnak, hogy a rómaiak meztelenül fürödtek. Viszont papucsot vittek magukkal, egyrészt higiéniai okokból, másrészt a padló elviselhetetlen forrósága miatt. Ez a papucs nagyjából úgy nézett ki, mint a mi fürdőpapucsunk, csak fából volt, megnézhető itt a kiállításon is. Ezen kívül kis karikára felfűzve, vagy kisebb dobozkában vittek még magukkal illóolajokat, velük volt a vakarókés, vittek magukkal csipeszt és borotvát, esetleg fésűt, tükröt, kis sminkes tégelyt is. A fürdőkbe játékokat is vittek, népszerű volt a játékkorong és a kocka.
Hajnóczi Gyula rekonstrukciója
Mikor jártak fürdőbe? Fényes Gabriella: A kutatók szerint a férfiak napirendje úgy alakult, hogy korán reggel elkezdtek dolgozni, így kora délután végeztek, aztán jött a fürdő, majd este a fő étkezésként a vacsora. Éjszakai fürdőzésre nagyon ritkán kerítettek sort, a fürdők általában napnyugtakor bezártak.
Összegezve, mit adtak nekünk a rómaiak? Fényes Gabriella: Elmondhatjuk, hogy a fürdőkultúrát a rómaiak teremtették meg. Valóban, a római fürdők tulajdonképpen olyanok voltak, mint a mai wellness központok, hiszen rengeteg szolgáltatást is kínáltak a fürdés mellé. A római fürdők a társasági élet nagyon fontos központjai voltak, éppen ezért olyanok is látogatták a fürdőket – császárok, gazdag rómaiak - akik megengedhették maguknak saját fürdő fenntartását is. Az igazi nagy császári fürdőkben gyakran szerveztek kulturális programokat, koncertet, színházi előadást, sőt néhány helyen könyvtár is üzemelt.
Fotó: Komjáthy Péter
Rajz: Muraközy Éva
Iratkozzon fel értesítéseinkre, hogy ne maradjon le a fürdőkkel, fürdővárosokkal kapcsolatos legfontosabb és legfrissebb hírekről! Kattintson az alábbi gombra...
Szökjön el a nyári nyüzsgés előtt pár napra és foglalja le pihenését május 1. és június 23. közötti időszakra most akár 10+10% kedvezménnyel! Az 1.500 nm vízfelülettel rendelkező, pálmafákkal tarkított mediterrán termálfürdő, a korlátlan soft drink italcsomaggal kiegészített félpanziós ellátás és a hármashatár megannyi élményt, izgalmat tartogat.
Foglaljon 20% kedvezménnyel még ma!
Megnézem
