Japán fürdők titkai

A japán fürdő, akár a felkelő nap országában próbáljuk ki, akár a világ más pontján felépített autentikus fürdőben, mindig egyedülálló kulturális élményt jelent. Ismerkedjenek meg vele közelebbről is!

Japánban nagy a vulkanikus aktivitás, így a természetben ősidők óta megtalálhatók a felszínre törő hévizek. A tradicionális japán fürdőt onszennek nevezik, maga a szó is hőforrást jelent, azokat a helyeket jelölték vele, ahol hévíz tört fel a föld alól. A japán fürdőkultúra több mint ezer évre tekint vissza, a legöregebb onszent egyesek szerint már 1500 éve használják. Az elmúlt évtizedekben nagyon sok nagyobb fürdőkomplexum is épült, de a korábban meghonosodott kis fürdőépületeket a mai napig előnyben részesítik a helyiek.

De milyen is az autentikus japán fürdő? A hagyományos módon létrehozott onszen kizárólag természetes anyagokból: kőből és fából épül. Nem tesznek a falra csempét és a járólapokat is mellőzik. Az onszen formáit, berendezéseinek elhelyezését a feng shui szabályai szerint alakítják, lekerekített formák, tágas tér várja a fürdőzőket. A vízhőmérséklet általában melegebb, mint a magyar termálfürdőinkben, legtöbbször 40 fok feletti. A vízen gyakran tavirózsák virulnak, a medence körül általában burjánzó növényzet zöldell. Olyan, mintha valóban a természetben fürdőznénk. Az onszen több különböző hőfokú medencéből áll, melyeken a fürdőzők szertartás szerint haladnak végig. A medencék kisebb, különálló vagy legalább falakkal elválasztott épületekben, helységekben vagy a szabadban találhatók. A forróvizes fürdőzés Japánban a napi rutin része, és csaknem minden japán kedveli: munka után, esténként kezdik és késő éjszakáig tart.

A fürdő bejáratánál legtöbbször függöny fogadja a látogatót, kék lepel jelzi a férfiak és a piros a nők útját. A legtöbb onszenben már a bejárat előtt le kell vennünk a cipőt és a papucsot. A függönyön túl természetes alapanyagokkal berendezett öltöző fogad, a ruhákat általában kosarakban helyezhetjük el. A legtöbb ma működő onszen már széfeket, hajszárítót is kínál, de ez nyilván csak az utóbbi évtizedek hozadéka. Nagyon fontos, hogy a fürdőzés előtt mindenkinek tisztálkodnia kell, ezt elvárják és aki nem teszi meg, azt figyelmeztetik is rá. A fürdő funkciója Japánban – ahogy legtöbb esetben nálunk is – a relaxálás, stresszoldás, de sokszor ez a társadalmi érintkezés helyszíne is egyben, ahol - a ruhát levéve - eltűnnek a társadalmi különbségek, akár idegenek is szóba elegyednek egymással. Az onszent mindig meztelenül használják és ezt elvárják a külföldiektől is. A XIX. századig férfiak-nők közösen fürdőztek, azóta külön-külön, de manapság újra kezdenek visszatérni a koedukált formához. A belépéshez kis törülköző jár, amit a szégyenlősebbek maguk elé tehetnek.

A fürdőzés japán etikettje szerint csendesen beszélgetve vagy mélázva illik eltölteni a medencében az időt. Nem illik könyvet, újságot vagy telefont vinni és főleg nem illik fényképezni. Vigyázzunk, hogy a törölközőnk ne érjen bele a medencébe, de az ellen senkinek sincs kifogása, ha a medence szélén tartjuk és arra támasztjuk a fejünket. Egészségügyi szakértők javasolják, hogy mindig lassan mozogjunk, komótosan álljunk fel és üljünk le a meleg vízben, nehogy megszédüljünk. Egyesek szerint a fürdőzés után érdemes néhány órát várni a zuhanyozással, hogy a víz ásványi anyagai felszívódhassanak.