A gőz jótékony hatásai - hogyan gőzfürdőzzünk?

Bár a gőzfürdőben alapvetően más körülmények uralkodnak, mint egy szaunában, ez is egy izzasztókamra, amelynek nemcsak nyugtató és revitalizáló hatása van, hanem az egészségünknek is jót tesz és a bőrt is szebbé teszi. Leghatékonyabban 43-46 Celsius fokon működik legalább 80-100%-os relatív páratartalom mellett.

A gőzfürdők történetének kezdete a múlt homályába vész. Az bizonyos, hogy már az ókori görögök is előszeretettel alkalmazták, majd ezt a szokásukat a rómaiak is átvették, és elterjesztették a meghódított területeken. A törökök a saját hagyományaik és a bizánci örökség elegyítésével hozták létre a Hamamot, vagy ahogy nálunk leggyakrabban emlegetik a török fürdőt.

Amellett, hogy a gőzfürdőzés a megfelelő hőmérséklet és tartózkodási idő esetén nagyon élvezetes és relaxáló (már-már enyhén tudatmódosító hatású), az egészségünkre is nagyon kedvező hatást gyakorol. A gőz megfelelő használat esetén relaxáló, stresszoldó hatása mellett a télen gyakran előforduló légúti betegségek - torokfájás, köhögés, megfázás - kezelésére is kiválóan alkalmas, de a reumás panaszok is enyhíthetőek vele. A magas páratartalomnak és hőmérsékletnek köszönhetően a gőzfürdő az alábbi betegségek enyhítésében is hatásos: tüdőasztma, hörghurut, felső légúti hurut, köhögés, rekedtség, torokfájás, idült (régóta tartó) reumatikus panaszok és ízületi fájdalmak, ízületi merevség.

Emellett az alvászavarokkal küszködők számára is ajánlott, csökkenti az izomfeszültséget és természtesen a hirtelen hőmérséklet-változásokkal szembeni érzékenységet, vagyis megelőzhetjük vele a tavaszi, őszi megfázást is.

A gőzfürdő egyik legnagyobb előnye a bőrre gyakorolt pozitív hatása, amelyet elsősorban a nők értékelnek nagyra. Javítja a bőr vérellátását, kiváló a száraz, repedezett bőrre! Ha a testápolók nem tudják helyrehozni bőrünket, próbáljuk ki a gőzt! A nedves, meleg levegő ugyanis serkenti a vékeringést a bőr alatti erekben, hatékonyan tisztítja a bőrt és kitágítja a pórusokat. Az elhalt hámréteg és a szennyeződések aztán könnyedén eltávoznak egy kis dörzsöléssel. Hasznos a dörzskesztyű mind a gőzben, mind a szaunában, ám mégjobb, ha természetes anyagokat, például tengeri sót használunk peelingként! Mindezek hatására gőzfürdőzés után a bőrt puhának, selymesen simának és tisztának érezzük.

A test mindent megtesz, hogy megszabaduljon a hőtől A hő leadásának egyetlen módja az izzadás. A gőzfürdőben (és a szaunában) uralkodó magas hőmérséklet esetén azonban testünk még ilyen módon sem tudja fenntartani megszokott belső hőmérsékletét, így az emelkedni kezd, miközben felgyorsul a vérkeringés, teht nő a pulzusszám, azonban vérnyomásunk a felmelegedő test kitáguló ereinek köszönhetően csökken. Szervezetünk hőmérséklete növekszik, ám nem igazán lehet mesterséges lázról beszélni, mint sok helyen olvassuk, hiszen az maximum 1-1,5 C° fokkal emelkedik.

Hogy a gőzfürdőben való tartózkodás mennyire lesz élvezetes és előnyös, az nagyban függ az ott uralkodó hőmérséklettől. A kutatások szerint a 43-46 C fok a legoptimálisabb a gőzfürdő kabinjában. Ekkor érezzük a legkellemesebbnek a benttartózkodást, és a fürdő élettani hatásai is ekkor a legkedvezőbbek. Már 2-3 fokkal magasabb hőmérséklet esetén is túlságosan forrónak érezzük a levegőt - a rendkívül magas páratartalom miatt.

Szögezzük le kiinduló pontnak: a száraz vagy finn szaunában a gőznél magasabb hőmérséklet uralkodik, ám jelentősebb páratartalom nélkül. A gőzben ezzel szemben az abszolút páratartalom miatt nem esne jól ez a magas hőmérséklet, olyannyira, hogy el sem bírnánk viselni a szauna 90-100 C° fokos hőjét. (Gondoljunk a szaunafelöntések megpróbáltatásaira, mikor a szaunában egy pillanat alatt megemelkedik a páratartalom.)

A szaunában alkalmazott módszer alapvetően megfelel a gőzfürdő esetén is:

Ha olyan fürdőben járunk, ahol szauna és gőzfürdő is van, lehet felváltva is használni, hogy kevésbé legyen monoton.

Míg a szaunába szárazra törölt testtel kell bemenni, hogy megkönnyítsük az izzadás elindulását, a gőznél ennek nincs olyan nagy jelentősége, hiszen egy pillanat alatt úgyis ellep minket a pára. Ám emellett izzadunk is, bár jóval kevésbé, mint a finn szaunában. Felesleges magunkkal vinni szaunalepedőnket, törölközőnket - itt egy használat után vizet lehet belőle facsarni.

Nagyon lényeges, hogy - akár a szauna után - minden alkalom után hűtsük le a testünket. Soha ne menjünk vissza felhevült testtel, de ne is egyből a meleg termálvíz felé vegyük utunkat, mert az erősen megterhelné szívünket és keringési rendszerünket. A szauna merülőmedencéje (természetesen alapos zuhany után) a gőz után is alkalmazható. Ha ezt túl drasztikusnak érezzük - magyarul: nem tudunk belemenni -, maradjunk a hideg zuhanynál - ott csalhatunk egy kicsit a hőmérséklettel... A légfürdő ősztől tavaszig a leghatékonyabb lehűtési forma, hiszen hideg levegőt belélegezve tüdőnkbe belülről is hűtjük magunkat. Nem utolsó sorban pedig kellemes is.

Amíg nem hűlt le testünk teljesen, ne ússzunk vagy végezzünk másfajta mozgást a gőzfürdőből kijőve. Pihenjünk inkább: relaxáljunk egy nyugágyon, érezni fogjuk, mennyire jólesik megterhelt szervezetünknek. Legalább olyan hosszasan, amennyi időt bent töltöttünk.

Minden esetben fogadjuk el a fürdő szabályzatát, ám a műszálas fürdőruha alkalmazása szerencsére egyre több szaunázóban ébreszt kétségeket. Erre lassan a fürdőüzemeltetők is reagálnak, s ma már egyes helyeken, fürdőruhamentes gőz-, és szaunahasználatra is van lehetőség. A jövő mindenesetre a magasabb szaunakultúrával rendelkező országok követése, azaz a fürdőruhamentes gőzfürdőzés gyakorlata. Ehhez kell megfelelő fürdőkultúrát teremtenünk idehaza is.