Először rosszabb lesz, aztán jó - Érdekességek a gyógyfürdőzésről
Hajlamosak vagyunk megfeledkezni róla, mennyire menő vízrajzi adottságokkal rendelkezünk. Pedig a legnagyobb termálvízkészletek tekintetében olyan elit társaságban emlegetnek minket, mint Izland, Japán, Olaszország és Franciaország. A magyar hévizek gyógyászati szempontból egyenesen egyedülállók: sehol máshol nem található ennyi különböző betegség kezelésére, illetve megelőzésére alkalmas, kiváló minőségű víz.
Nem véletlen hát, hogy minden hétvégén zsúfolásig megtelnek a hazai wellness hotelek és fürdők. Ennek ellenére kevesen vagyunk tisztában a gyógyvizek hatásaival. Például ön szerint egy háromnapos wellness hétvége vajon elegendő lehet ahhoz, hogy ténylegesen javítson az egészségügyi állapotán? És azt tudja, hogy mit érez az ember egy sikeres gyógyvíz-kúra után? A sárvári Spirit Hotel főorvosa, reumatológusa és fizioterápiás szakorvosa, Dr. Horváth Marianna válaszolt a Travelo fenti kérdéseire, és további érdekességeket is elárult.
Már 1880-as években fürdőnagyhatalom voltunk
A római és török történelmi emlékek alapján az valószínűleg senkinek nem újdonság, hogy Magyarország területén a fürdőzésnek nagyon komoly hagyományai vannak. Az azonban mégis meglepő lehet, hogy a mai wellness létesítmények elődei már jóval a századforduló előtt virágzásnak indultak. 1880 környékén legalább olyan népszerű tevékenységnek számított Magyarországon fürdőbe járni, mint manapság. A Magyar Balneológiai Egyesület például 1891-ben alakult meg, ez volt az ország második orvostársasága.
Erre az időszakra tehető a történelmi Magyarország fürdőfejlesztésének aranykora. A robbanásszerű fejlődés egész Európában egyedülálló volt, a magyar fürdőkről angol szakkönyvek közöltek részletes leírást. A magyar fürdőélet különlegességét már akkor is az adta, hogy az ember bármerre indult az országban, gyógyfürdőt talált. Sorra alakították ki a gyógyhelyeket minden tájegységen: a Felvidéken (pl. Tátrafüred, Pöstyén), Erdélyben (pl. Szováta, Tusnádfürdő) a Délvidéken (pl. Palicsfürdő, Abbázia) és a Dunántúlon (pl. Hévíz, Harkány, Tarcsafürdő) is.
A mai napig nem tudjuk igazán, hogy mit csinál a gyógyvíz
Régóta szeretünk tehát termál- és gyógyvizekben pancsolni, a dolog jótékony hatása vitathatatlan. De vajon hogyan hat, mit csinál a gyógyvíz? Annyira banálisnak tűnik a kérdés, hogy valószínűleg kevesen merik szakembereknek feltenni. Ennek fényében meglepő, hogy igazából egészen pontosan senki nem tudja a választ.
"Egyszerűen tapasztalatból tudjuk, hogy a gyógyvíz hat. A gyógyvízkúra hatásmechanizmusa viszont a mai napig nem tisztázott, bár nagyszámú kutatás történik napjainkban. Korábban azt feltételezték, hogy bizonyos anyagok a bőrön keresztül felszívódhatnak, majd lassan bejuthatnak a keringésbe. Ez a feltevés azonban kérdéses. Feltételezhető, hogy a hatás inkább komplex mechanizmus alapján lép fel, amelyben termikus, mechanikus és kémiai faktorok kölcsönhatása egyaránt szerepet játszik. Természetesen a víz fizikai tényezői is kifejtik hatásukat, mint hidrosztatikai nyomás, felhajtóerő, hőmérséklet" – magyarázza a doktornő.
Egy-két nap a gyógyvízben nem ér semmit
Azt tehát, hogy pontosan mitől javulnak a betegek panaszai gyógyvíz hatására, nem tudjuk. Azt viszont igen, hogy a pozitív hatás egyértelműen megjelenik – csak türelmesen ki kell várni. A rapid gyógyfürdőzés és két-három napos wellness hétvégék rajongóit sajnos ki kell ábrándítsuk: a doktornő szerint ezek sajnos semmit nem érnek. Illetve persze az, hogy kipihenjük magunkat és egy kellemeset ázunk, már egy nagy lépés a jó közérzet felé. De bizonyítható gyógyhatáshoz ennyi idő édeskevés.
"A fiatalabb korosztály körében nagyon népszerű a wellness hétvége. Ennek azonban nincsen gyógyhatása. Arra jó, hogy pihenjünk, hogy eltávolodjunk a nagy hajtástól, kiszakadjunk a mindennapokból. Még az egy hetes fürdésnek sincs gyógyhatása. Minimum két hét kell a gyógyuláshoz, de a három hét a legjobb. Ha tehát valakinek van valamilyen betegsége, annak rá kell szánnia erre azt a három hetet" – mondja Dr. Horváth Marianna.
Ha most arra gondolnak, hogy három hetük ugyan nincs, de több hétvégén is szívesen elmennének fürdeni, sajnos rossz hírünk van. Nem lehet rövid etapokra felbontani egy gyógykúrát, a két-három hétre egyben van szükség. Sőt, egy hosszabb kúra után szinten tartásra sem jók a rövid hétvégék. Félreértés ne essék: pihenni, masszíroztatni, kozmetikai kezeléseket igénybe venni, szaunázni tökéletes a wellness hétvége. De gyógyulást ne várjanak tőle.
A fürdőkúrát egyébként minden esetben orvosi vizsgálat előzi meg, különösen nagy figyelmet fordítva az ellenjavallatokra, mint pl. a fertőző betegségek, a láz, az akut betegségek, a szív- és tüdőbetegségek, a gyulladt visszerek vagy akár a terhesség. Ha mindent rendben találnak, az orvos meghatározza, naponta hányszor, mennyi időt kell a gyógyvízben töltenünk, és milyen kiegészítő kezeléseket (pl. gyógytorna, masszázsok, pakolások) érdemes igénybe vennünk.
Először rosszabb lesz, és csak aztán jó
Jó tudni, hogy a kúra első néhány napjában fürdőreakció jelentkezik, ami sokakat megijeszthet. (Persze ez csak gyógyvízben jelentkezik, csapvízben fürödjünk bármennyit, nem lesz ilyen reakciónk.) Ilyenkor nem hogy jobban lennénk a gyógyvíztől, de egyenesen rosszabb lesz a helyzet. Álmosak leszünk, a panaszok átmenetileg fokozódnak, nehezebben mozgunk, ráadásul a laboreredményeink is romlanak. A szakember szerint ettől nem kell megijedni, hiszen a fürdőreakció árulkodik arról, hogy a víz hatni kezdett. A kúra folytatásakor általában ez az állapot spontán megszűnik, majd elkezdjük magunkat jobban érezni.
Érdekesség még, hogy a gyógyvíz fajtájától függ a fürdőreakció erőssége: "a sárvári nem egy agresszív víz, így nem csinál nagyon látványos fürdőreakciót. A hévízi vagy a harkányi víz sokkal nagyobb fürdőreakciót vált ki" – magyarázza a doktornő. Kúránk helyszínének kiválasztásakor ezt a szempontot is érdemes lehet figyelembe venni akkor, ha tudjuk magunkról, hogy érzékenyen szoktunk reagálni a gyógykezelésekre.
Egy hatásos sárvári gyógyvizes kúra végére "az ízületi fájdalmak jelentősen csökkennek, a mozgásképesség fokozódik, nő az erőnlét, az izmok lazulnak. A meglévő krónikus gyulladások mérséklődnek, a bőr állapota javul. Erősödik az immunrendszer, jó általános közérzet alakul ki" – magyarázza Dr. Horváth Marianna. Egyébként, a sárvári víznél a hatás inkább a hazaérkezés után szokott érződni, míg egy hévízi kúránál már helyben érződik – ez is a víz összetételével függ össze.
A gyógyfürdőzést is túlzásba lehet vinni
Valószínűleg azt is kevesen tudják, hogy túl sok, rendszertelen gyógyfürdőzéssel milyen durván le tudjuk terhelni a szervezetünket. A gyógyfürdőzést túlzásba vivőknél ún. fürdőfáradtság alakul ki, ami komoly tüneteket is okozhat. Ha nagy fáradtságot, elesettséget, izomgyengeséget érez, függessze fel a kúrát, és konzultáljon orvosával, mit csinált rosszul. Nagy valószínűséggel túl sokat ázott a vízben.
Hogy nagyjából mennyi a nem túl sok fürdés? Mindenkinek máshogy reagál a szervezete, más betegségei vannak, így eltér az ideális fürdési mennyiség. De pl. Sárváron, a Spiritben, kevésbé jó egészségügyi állapotú vendégeknek általában naponta két-háromszor tíz, tizenöt vagy húsz percet szoktak javasolni. Akinek pedig semmi komoly problémája nincs, így az orvos felkeresése nélkül gyógyfürdőzne, annak naponta maximum egy-másfél órát javasol a doktornő a vízben tölteni. Persze nem egyben, hanem részletekre bontva, a fürdőzések között pihenőidők beiktatásával.
