Csak egy termálfürdő mentheti meg a kempingeket?
Mára eltűntek a kempingezők zömét adó németek Magyarországról, így a sátras, lakókocsis szálláshelyek alig húszszázalékos kihasználtsággal üzemelnek még a főszezonban is. Az ágazat visszafordíthatatlanul megy tönkre, csak a határ menti termálkempingek és néhány Balaton környéki hely számít kivételnek – írja az mno.hu.
A minőségi kempingturizmus a túlélésért küzd, mélyponton van, és úgy fest, hogy nem is mozdul már feljebb – mondta el az mno.hu-nak a Magyar Kempingszövetség elnöke. Réfi Antal hozzátette, az ország turisztikailag legnépszerűbb helyein hasonló a tapasztalat, mint országosan. Talán néhány, az északi parton található balatoni kempingben jobb egy kicsivel a helyzet. Ezeken kívül főleg a déli határ menti kempingeknek megy jobban, de csak olyanoknak, ahol termálfürdők is találhatók a környéken. Összességében azonban csak húszszázalékos volt az országos kihasználtság.
A szakember szerint a hanyatlás a 2000-es évek elején kezdődött, és egész Európát érinti, de hazánkat különösen. A kempingturizmust – ugyanúgy, mint az egészségturizmust – csak a németországi hatékony reklám segíthette volna ki.
– Hiába van kevés pénzük a magyaroknak, ők sem használják a kempingeket. Csak egy-egy éjszakát töltenek sátorban a kerékpáros túrázók vagy a fesztiválozó bulizó fiatalok – mondta az elnök. Hozzáfűzte, az igényes kempingezéshez komoly beruházás kellene, de a tulajdonosoknak évek óta nincs megfelelő bevételük, sok telken jelzálog van. Bezárni azonban nem mernek, mert ezek a területek rendkívül nehezen eladhatók, és hamar benövi őket a növényzet, ha nem gondozzák őket. A szolgáltatások egyre inkább leépülnek az üres kempingekben, mert a kevés vendég miatt az üzletek és más szolgáltatók is ráfizetéssel működnek.
