Barcs

Barcs nevét 1389-1417 között említették először az oklevelekben, ekkor a segesdi uradalomhoz tartozott. Várát 1460-ban említették először, ekkor Bakonyai János és István birtoka volt. Az 1565-1566 évi török kincstári fejadójegyzékben 46 házzal került felvételre. 1664 telén, Zrínyi Miklós hadainak közeledtére, a törökök elhagyták a várat, mire Zrínyi a várat felégette. 1848 őszén, mikor Jellasich horvát bán hadai betörtek Magyarországra, egy csapat határőr ágyúkkal kezdte lövöldözni a helységet. Az egyik ágyúgolyó a római katolikus templom falában még a 20. század elején is látható volt. A horvátok néhány hétig táboroztak itt, míg végre a honvédcsapatok közeledtére a horvátok átfutottak a Dráván. A 20. század elején gróf Széchenyi Imre örököseinek volt itt nagyobb birtoka. A község 1918-ban szerb megszállás alá került, az új délszláv állam igényt formált rá, ámbár Trianonban Magyarországnak ítélték, a délszláv csapatok 33 hónapon át nem ürítették ki, néhány hónapra a Baranya-bajai Szerb-Magyar Köztársaság nevű szerb bábállam része lett. 1928-ban hozzá csatolták Drávapálfalva községet. Barcs 1979-ben városi címet kapott, ekkor egyesült vele Drávaszentes és Somogytarnóca (horvátul Trnovec).