Bükfürdő [gyógyhely]

Ma már tudjuk, hogy a kis Répce menti település sorsa jóra fordult, mikor az 50-es évek végén kőolaj-kutatás közben melegvizet találtak a község határában. E fúrásra építve 1962-ben kezdte meg működését, akkor még idényjelleggel, a gyógyfürdő. A következő években újabb medencék és kiszolgáló létesítmények épültek az egyre virágosabb üdülőterületen. 1972-től üzemel a fedett fürdő, 1997-től pedig a rekreációs park. A szépen parkosított területen kempingekkel, szállodákkal, üzletekkel és más kiszolgáló létesítményekkel együtt valóságos kis fürdőváros alakult ki az elmúlt évtizedekben. Az 1970-es évektől Bük nemzetközi jelentőségű üdülőhellyé vált. A fürdő területén végbemenő fejlődés jelentős változásokat hozott a település életében is. Szállodák, panziók, kempingek, üzletek és vendéglők egész sora nyílt. Az utóbbi évtizedben is nagyszabású fejlesztések zajlottak le a Büki Gyógyfürdőnél, amelynek segítségével az valósággal újjászületett. A 14 hektáron fekvő fürdő igazi fürdőkomplexum, Európa egyik legismertebb, és az ország második legnagyobb gyógy- és élményfürdője, amely minden korosztály számára tökéletes kikapcsolódást nyújt

A Répce folyó mentén húzódó terület az őskortól kezdve lakott. Az itt élő népcsoportok felismerték a vidék kedvező adottságait: a közepes páratartalmú, kellemes évi középhőmérsékletű szubalpin klímát és a természetes vízfolyást, amelynek medre tiszta ivóvizet, partvonala pedig közlekedési útvonalat szolgáltatott, és például a rómaiak egyik útja is itt vezetett a híres Borostyánkő út felé. A honfoglaló magyarok is megtelepedtek itt a X. század elején. A soproni várban szolgáló nemesek közül a Büki család volt a legismertebb, a falu feltehetően róla kapta a nevét. A kereszténység korán elterjedt ezen a vidéken, s az első templom a XII. században épült a mai katolikus templom helyén. A XV. századtól már három Bük létezett egymás mellett, Alsó, Közép és Felső-Bük. A három falu 1902-ben egyesült Bük néven, városi rangra 2007-ben emelték.