Szeged

Kr. e. 6. évezred végétől lakott hely: a folyók öntésvidékéből kiemelkedő "szegek" (szigetek) már letelepedett termelő-földművelő lakosság állattenyésztéssel is foglalkozott. Kr. e. IX-VI. század a bronzkor vége, a vaskor elején már írott források alapján tudjuk megnevezni az itt előforduló népeket, pl. a szkítákat. Nekik tulajdonítják a Tisza elnevezést ("tijah" szó jelentése: folyó). 1183-ban fordul elő a város nevének első említése írott forrásban, melyben III. Béla király a nyitrai egyháznak három só szállító hajót enged át, melyek Aradon vagy Szegeden ("Cigeddin") állomásozhatnak.

A város fénykorát az Anjou királyok idején élte; virágzó kereskedelmi központtá fejlődött. A török előrenyomulása kapcsán megnőtt a vár védelmi szerepe, s az 1394-ben az itt tartózkodó Zsigmond Szegedet jelölte ki a török ellen irányuló hadak gyülekezőhelyéül. 1444-ben itt kötötték meg a Szegedi békét, melyet néhány nappal később megszegve, I. Ulászló király a török ellen indult. Ugyancsak városunkban szerveződik az a keresztes sereg, amely Kapisztránói Szent János vezérletével 1456-ban Nándorfehérvár felmentésére indul. Mátyás király 1458-tól több alkalommal és hosszabb ideig is Szegeden tartózkodott. Jelentős kiváltságokat, pl. vámfizetés alóli mentességet, legeltetési jogokat adott, országgyűléseket tartott. A török megszállás 1686-ig tartott, 143 évig megszakítás nélkül.

1719. május 21-én megerősíti Szeged kiváltságait, s kihirdeti szabad királyi város státuszát. Ma e napot ünnepli a város, mint Szeged napját minden év május 20-a táján. 1728. július 23-án 13 embert égettek meg boszorkány módra, a Boszorkány szigeten, a mai Máglyasor nevű utca tájékán. A gonosz tettet az váltotta ki, hogy az aszály és annak következményei miatt (éhínség, járványok) zúgolódó néptömeget csak azzal tudták leszerelni, hogy elhitették velük a város akkori vezetői, hogy amíg közöttük élnek a bűnös, az ördöggel cimboráló stigmák, addig nem is lesz ez másként.

1879. március 12-én hajnalban egy távoli gát átszakadása Szeged teljes pusztulását hozta. A tragédia után összefogott az ország, és összefogtak a világ népei és megsegítették Szegedet az újjáépítésben. Ennek a nemzetközi összefogásnak, és a városukat szerető szegediek akaratának a gyümölcse a mai modern város létrejötte. Szeged a körútjaival, sugárútjaival, elegáns palotáival a legszebb és legrendezettebb magyar város! A város 1880. június 5-én egyesült a Tisza túlpartján fekvő Újszegeddel, amellyel 1883 óta híd is összeköti. Az első világháború és a trianoni békeszerződés után Szeged közel került a román és a szerb határhoz, veszítve vonzáskörzetéből és így némileg jelentőségéből is, de ahogy átvette az elveszített városok szerepét, újra egyre jelentősebb lett.