Eláruljuk a titkot: ezért nehéz meditálni

A meditáció nemcsak az elmét nyugtatja meg, de csökkenti az stresszt és a vérnyomást is, jót tesz a hangulatunknak, továbbá számos egyéb pozitív egészségügyi hatása van, amit csupán napi tíz perc meditációval már el is érhetünk.

Ez mind nagyon kecsegtetően hangzik, így nincs mit csodálkozni azon, hogy egyre többen próbálkoznak meg vele. Nézzük hát, mi is történik egy ilyen meditációs kurzuson? Az oktató megkér, hogy ülj törökülésben egy matracon, vagy egy széken a lábaidat a földön hagyva, egyenesítsd ki a gerinced, lazítsd el az állad és figyelj a légzésedre... Mindeközben persze gondolataink ezer irányba cikáznak: milyen edzésre is megyek holnap... mit is mondott a főnök a múlt héten... mit eszek majd vacsorára... Rengeteg munka vár rám otthon. A hátam is fáj és az orrom is viszket. Elmerengünk rajta, vajon mennyi idő telhetett már el... Ránézünk az órára és azt látjuk, még csak három perc... no már csak 17 van hátra. Elég gyötrelmesen hangzik, nemde?

Ezek után persze arra a következtetésre jutunk, a meditáció nem nekünk való, többet nem is próbálkozunk vele. Így kell tehát elképzelni a meditációt, legalábbis az elején. Sikerül eléggé elcsendesedni ahhoz, hogy rájöjjünk, milyen rengeteg gondolat cikázik a fejünkben. Valójában ilyenkor nem gondolkozunk, csupán észleljük a gondolatokat, mivel a testünk kellőképpen megnyugodott. Amikor észrevesszük, hogy gondolkozunk, csak vissza kell terelni a figyelmünket a légzésre és ezt annyiszor megismételni, ahányszor csak szükséges.

Végül az agyunk fokozatosan ráérez a dologra és elkezd lelassulni és relaxálni. Egy kis gyakorlással egyre könnyebben és kiszámíthatóbban jutunk el ebbe a nyugodt, békés állapotba, majd ez lassan átterjed az egész életünkre.

A meditáció csupán azért nehéz, mert konkrét elvárásaink vannak annak kapcsán, milyen lesz, és csalódunk, mikor nem érjük el rögtön a vágyott nyugalmat. Ahogy egy jógaórán sem számítunk arra, hogy rögtön az első alkalommal fejen tudunk majd állni, úgy az első meditáció alkalmával se várjuk, hogy egyáltalán nem lesznek majd gondolataink. Felesleges azon aggódni, hogy valamit rosszul csinálunk. Éppen arra oktatjuk az elménket, miként relaxáljon, fókuszáljon és ne akarjon lekövetni minden felröppenő gondolatot, ehhez pedig gyakorlatra van szükség és türelemre, hiszen éppen a tudatosságot próbáljuk tudatosítani.

A meditáció jótékony hatásait akkor élvezhetjük igazán, ha mindennap gyakoroljuk, akárcsak a fogmosást vagy az edzést. Hogyan érdemes hát nekikezdenünk?

Eleinte érdemes órákat venni egy olyan környékbeli létesítményben - spa, templom, buddhista- vagy meditációs központ -, ahol erre lehetőség van. Az oktatás abban segíthet, hogy rátaláljunk a számunkra kényelmes pózra, testtartásra és hogy ráérezzünk, miként tudunk dolgozni az elmével. Gyakran az is segít, ha csoportban gyakorolunk.

Érdemes elkötelezni magunkat például egy olyan fogadalommal, hogy "mostantól 21 napon át mindennap meditálok, és majd meglátom, hogyan érzem magam utána". Így biztosan látjuk majd a fejlődést, ami segít a folytatásban.

Érdemes rövidebb időintervallumokkal kezdeni. Ha rögtön megpróbálunk húsz percet ücsörögni, lehet, hogy túl sok lesz. Kezdjük öt-tíz perces periódusokkal és fokozatosan növeljük az időtartamot. Rövid meditációt akár naponta többször is végezhetünk. Például ebéd után keressünk egy csendes helyet, tegyük a kezünket az ölünkbe, lazítsuk el az állunkat, pihentessük az elménket. Már egy kurta meditálás is segíthet a relaxálásban.