Izzasztó egészség szakszerűen: mindent a gőzfürdőről
Ma már szinte minden fürdőben, uszodában és wellnesz-szállodában kedvünkre pihenhetünk a szaunában, gőzfürdővel azonban jóval kevesebb helyen találkozunk. Egyáltalán: mi a különbség a kettő között, kinek ajánlják és kinek tiltják a forró gőz élvezetét? Utánajártunk homályos gőz titkainak.
Közel száz százalékos páratartalom
A szauna és a gőzfürdő hatása alapvetően hasonló, de az általuk keltett érzés, valamint a működtetésükhöz szükséges folyamat sokban különbözik. A gőzfürdőt leginkább azoknak érdemes kipróbálni, akik a szauna forróságát túlzónak érzik. A gőzfürdőben ugyanis a levegő páratartalma a szauna szárazságával ellentétben 95 százalék körül van, de a hőmérséklet jóval alacsonyabb, mindössze 50-60 fok. A gőzfürdőket gőzgenerátorral fűtik fel. A gőz beteríti a légmentesen zárt helyiséget 100 százalékos páratartalmat eredményezve. Míg a szaunák belsejét rendszerint fával szokták kirakni, a gőzfürdőket úgy kell megépíteni, hogy meg tudják tartani a gőz által kreált nedvességet, ezért általában kerámialapokat használnak.
Sokrétű gyógyhatás
Valójában a gőzfürdő is egy „izzasztókamra”, amelynek nemcsak nyugtató és revitalizáló hatása van, hanem az egészségünknek is jót tesz és a bőrt is szebbé teszi. A gőz relaxáló, stresszoldó hatása mellett a télen gyakran előforduló légúti betegségek - torokfájás, köhögés, megfázás - kezelésére is kiválóan alkalmas. A gőzfürdővel enyhíthetők a reumás panaszok, emellett kiváló a száraz, repedezett bőrre. Viszont a magas páratartalom és a viszonylag alacsony hőmérséklet kíméletesebb a szervezet számára a száraz forróságnál.
Folyamatos izzasztás
A testre gyakorolt elsődleges hatás nyilvánvalóan itt is az izzadás, amellyel a szervezet a hőmérséklet emelkedésére reagál, így próbálván hűteni az egyént. A gőzkabinban uralkodó magas páratartalom miatt viszont – amelynek köszönhetően a folyadék nehezebben párolog - a testünk még annyira sem tud hatékonyan hűlni izzadás közben, mint egy szaunában, ezáltal az izzadás még inkább fokozódik. Tehát, hiába is izzad a bőr, a párologtatás hiánya megakadályozza a szervezet hűtését. Ennek hatására a keringés ilyenkor fokozódik, a légutak hurutos állapota csökken, az izomzat görcse enyhül, a bőr pórusai tisztulnak, a faggyúmirigyek kiválasztó működése fokozódik.
Nem árt óvatosnak lenni
A gőzfürdő viszonylag nagy megterhelést jelent a szív és a vérkeringés számára, ezért tanácsos orvosi vizsgálat után igénybe venni a kezeléseket. Az erős szervezeti igénybevétel miatt az első kezelések során csak rövidebb ideig (10-15 percig) célszerű a gőzfürdőben tartózkodni, később pár perccel emelkedhet az időintervallum. A gőzfürdőben felhevült testet langyos, majd hűs fürdőben fokozatosan kell lehűteni, majd a lehűlést legalább 30 perc pihenésnek kell követnie. Aki rendszeresen gyógyszert szed, vagy tud valamilyen kezelt betegségről, mindenképpen kérdezze meg orvosát gőzfürdőzés előtt.
