Állandó fáradtság és stressz helyett jöjjön inkább a magnézium

A magnézium jelenléte szükséges a több mint 300, az emberi szervezetben végbemenő kémiai reakcióhoz, segíti a legtöbb vitamin és ásványi anyag hasznosulását a szervezetben. Egyik legfontosabb szerepe, hogy támogatja a szervezet energiaellátását, de a kalciummal együttműködésben meghatározó tényezője az izomműködés szabályozásának is. Jó tudni, hogy a kalcium és a magnézium a szívizom, valamint az erek és a belső szervek falát képező sima izomzat működését is befolyásolja, segítve így a szív vérellátását és a vérnyomás szabályozását. A magnézium kulcsszerepet játszik a csontok anyagcseréjében, de az emésztésnek és az immunrendszernek is szüksége van rá.

A magnéziumhiány kialakulásának sokféle oka lehet: az elégtelen táplálkozás mellett a sok koffein, az alkohol, a szénsavas üdítőitalok és a tartósított élelmiszerek fogyasztása is hiányhoz vezethet. Az ásványi anyagból nagy mennyiség távozhat a szervezetből hasmenéssel vagy zsírfelszívódási zavarral járó gyomor- és bélrendszeri betegségek, 2-es típusú cukorbetegség, vese rendellenességek esetén, illetve azoknál, akik vízhajtókat szednek, a magnéziumot ilyenkor is pótolni kell. Mindezek mellett fokozott fizikai igénybevétel vagy stressz idején, illetve terhesség és szoptatás alatt megnő a szervezet magnéziumigénye.

Ha kevés magnézium jut a szervezetünkbe, fáradékonyabbak, figyelmetlenebbek lehetünk, akár alvászavarok is jelentkezhetnek, és sok esetben ingerültebbé válunk a szokásosnál. Fájdalmas izomgörcsök léphetnek fel váratlanul a végtagokban, főleg a vádliban. Mivel a magnézium nagy szerepet játszik a szív izmainak működésében, ha nem pótoljuk, szívritmuszavarhoz, túl szapora vagy rendszertelen szívveréshez vezethet. A magnézium a tanulási képességekre és a memóriára is hatással van. Egyes szakemberek szerint az alacsony magnéziumszint miatt fokozódhat az agyban bizonyos méreganyagok felhalmozódása, ez pedig szerepet játszhat olyan neurológiai problémák kialakulásában, mint a Parkinson-kór vagy az Alzheimer-kór.

A napi magnéziumszükséglet nem és életkor szerint változik. Egy felnőtt nőnek 250-300 mg magnéziumra van naponta szüksége, míg egy felnőtt férfinak 350 mg-ra. Gyerekek esetében a szükséglet nemcsak életkoruktól, hanem testsúlyuktól is függ: a csecsemőknek például napi 30 mg magnézium szükséges egészséges fejlődésükhöz, egy kamasznak pedig átlagosan 250 mg-ra. Mivel fizikai terhelés esetén vagy stresszes élethelyzetekben nőhet a magnézium felhasználás, vannak esetek, amikor fokozódhat a szervezetünk magnéziumszükséglete. Így ha intenzíven sportolunk, nehéz fizikai munkát végzünk, vagy pszichésen nehéz időszakot élünk meg, magnéziumtartalmú étrendkiegészítőkkel tudjuk fenntartani a magnézium optimális szintjét a szervezetünkben.

A hiányzó magnéziumot pótolhatjuk a gyógyszertárban kapható étrendkiegészítőkkel, de ha nem súlyos a helyzet, elég lehet az is, ha odafigyelünk táplálkozásunkra. Többféle étel és alapanyag közül választhatunk, ízlés szerint. A magnézium elsősorban a sötétzöld színű zöldségekben, citrusfélékben, olajos magvakban és a hüvelyesekben található meg nagyobb mennyiségben. Amerikai tudósok összeállítása szerint a tíz legtöbb magnéziumot tartalmazó élelmiszer: spenót, mángold, tökmag, joghurt vagy kefir, mandula, bab, avokádó, füge, étcsokoládé és a banán. Érdemes tudni, hogy a magas zsírtartalmú étrend megnehezíti a magnézium felszívódását, míg a főzés csökkenti a táplálékban lévő természetes magnéziumtartalmat. Az ásványvíz is meglepően gazdag lehet magnéziumban, de fontos szem előtt tartanunk, hogy Magyarországon az ásványvizeink magnézium tartalma:13-62 mg/l értékek között változik, így a legnagyobb érték is csupán a napi szükséglet 18%-át teszi ki 1 liter természetes ásványvíz elfogyasztása esetén.