Hogyan böjtöljünk?

A böjt fogalmát eredetileg a vallás kapcsán ismerjük, inkább lelki üdvöt reméltek tőle, és csak másodsorban volt a cél a testi megtisztulás. A böjt szinte minden vallásban, minden nép életében létezik, a legtöbb szellemi alapokon nyugvó, valódi koplalást és lemondást ír elő, hívei ettől várják a fizikai és szellemi megtisztulást. A buddhisták teliholdkor csak folyadékot ihatnak, és hasonló előírás vonatkozik a hindu vallásúakra is. A muzulmánok ramadan idején csak naplemente után ehetnek, a zsidóknak pedig bűnbánat napján kell önuralmat gyakorolniuk. A keresztények húsvéti böjtjének nem csupán szellemi, hanem egészségügyi előnyei is vannak. A vallásokhoz kapcsolódó böjt során az ember elkezd befelé figyelni, az elme lecsendesül, a test és a lélek is megtisztul.

Az étel teljes vagy részleges megvonásának természetesen fizikai hatása is van, a szervezet elkezd megszabadulni a méreganyagoktól, a test könnyedebb és tisztább lesz. A böjtnek azonban csak akkor van jótékony hatása, ha az ember helyesen végzi azt. Többféle böjt létezik, vannak nagyon szigorú és megengedőbb módszerek is. A böjt jelentheti a hús, a cukor vagy a liszt megvonását az étrendből. Az egysíkú táplálkozás szintén böjtölésnek számít, ilyen például, ha valaki kizárólag rizst, krumplit fogyaszt. Szakemberek szerint – mint az élet más területén – a lényeg itt is a fokozatosság: gyakorlatlan böjtölőknek inkább egy kevésbé szélsőséges módszer ajánlott.

A böjt mindig a döntés meghozatalával indul: el kell határoznunk, mikor kezdjük és meddig folytatjuk a böjtöt és milyen táplálékot engedünk meg magunknak. Fontos a cél meghatározása is, mi az, amit el szeretnénk érni, jó, ha tudjuk, miért vállalkozunk a néha bizony szigorú szabályok betartására. Fontos szem előtt tartani, hogy bár gyors és látványos súlycsökkenéssel is jár, a böjt alapvető célja sosem a fogyás, hanem a méregtelenítés. Nyilvánvalóan fogyni fogunk, hiszen táplálékot vonunk meg a szervezetünktől, de mivel nem hosszú távon fenntartható módszerről van szó, nem ígér tartós változást. A méregtelenítés, a szervezet megtisztítása jó kezdés lehet viszont egy életmódváltás, vagy sporttal egybekötött diétás étrend bevezetése előtt.

Fontos szem előtt tartani, hogy a tisztítókúra során az ártalmas salakanyagokkal együtt bizony értékes ásványi anyagok, vitaminok és tápanyagok is távoznak, ráadásul a „koplalásnak” köszönhetően szervezetünk energiaszintje sem megfelelő. Aki tehát „teljes megvonásra” vállalkozik, vagyis a böjt alatt csak folyadékot kíván fogyasztani, jó, ha előtte konzultál orvosával, aki elmondja, hogy az elveszített vitaminok és ásványi anyagok hogyan pótolhatók. Nagyon fontos, hogy mindenki olyan böjt típust válasszon, amely megfelel szervezete állapotának, ezért jó, ha kikérjük szakember véleményét. Sose böjtöljünk betegség után és fizikailag vagy szellemileg túlterhelt időszakban. A böjtöt legjobb szabadnapokra vagy hétvégére időzíteni, így a testünk méregtelenítéséhez egyfajta szellemi megtisztulás is csatlakozik.

A léböjt alapfeltétele - ahogy a neve is mutatja - hogy nem szabad szilárd táplálékot fogyasztani. Ha így teszünk, szervezetünk kénytelen felhasználni tartalékait és aktivál egy öntisztító folyamatot. A léböjt legenyhébb formája a szűrt levesek fogyasztás vagy a gyümölcs és zöldséglevek ivása. Sikeres léböjt esetén szervezetünk megszabadul a méreganyagoktól, anyagcserénk felélénkül, csökken a vérnyomásunk és elindulnak szervezetünkben a zsírégető folyamatok. A léböjt hatására az agyi működés is serken, javul a memória és a koncentrációs képesség. Ez egy nehéz böjt, ezért előtte jobb apránként elhagyni egyes dolgokat az étrendből: első héten a húst, majd a cukrot és a szénhidrátot, és így tovább. Ezt a fokozatosságot érdemes mindenféle böjtnél megtartani. A léböjt kúrát, a szilárd táplálék teljes elhagyását hosszú távra nem, csak néhány napra javasolják a szakemberek.

Hosszabb időtartamú, egy-két hetes böjthöz legtöbben nem a teljes körű megvonást javasolják, sokkal egészségesebb a hús, a tej, a cukor és a tojás, vagy ezek részleges kivétele az étrendből. Vannak a szilárd tápanyagokat csak gabonafélék és magvak formájában engedélyező kúrák, de ismerünk a zöldségek és gyümölcsök főzését és párolását engedélyező módszert is. Ismert például a burgonyára épülő zöldségkúra vagy a barna rizsre alapuló böjt is. A zöldségkúra talán az egyik legegyszerűbb és egyben legkönnyebb böjtkúra, mivel nem vonjuk meg magunktól az ételt. Kitűnően lúgosítja a szervezetet, ezen kívül sok vitamint, ásványi anyagot, enzimet és rostot viszünk be a szervezetünkbe. A pár napos böjtkúra alatt étkezésünk nagyrészt héjában főtt burgonyából áll, ezen kívül ehető szinte bármilyen gyümölcs, illetve – a hüvelyesek kivételével - a zöldségek. A böjt során naponta 3-5 szelet teljes kiőrlésű kenyér is része lehet az étkezésnek viszont sót és zsiradékot nem tartalmazhatnak az ételek. A barna rizses napok általában négy, illetve hét naposak szoktak lenni. A rizs olyan élelem, mely hatékonyan fedezi napi energiaszükségletünket, így még a kúra elején sem érezzük fáradtnak magunkat. A rizs mellé zöldségek, gyümölcsök és teák fogyaszthatók, de reggelire akár egy kis méz is megengedett.

Az első napokban érdemes sok zöld teát inni, mivel csillapítja az éhséget, energiát ad. Érdemes alkalmanként sétálni a természetben, mivel a friss levegő fontos a test tisztulásához. Jól jöhetnek a gyógyteák: csalán, hárs, bodza, kakukkfű. A böjtöt jobb meleg időben végezni, mivel a szervezet ilyenkor kevésbé kívánja az ételt, több az idénytermés, így egyszerűbb a zöldségfogyasztás. Ha a böjt alatt felüti fejét a krízis, segíthetnek kényeztető apróságok, mint az ananászlé, egy rövidke masszázs vagy egy baráti beszélgetés. Kávé fogyasztása egyáltalán nem ajánlott a böjt alatt, a szaunázás is csak mértékkel, helyette inkább a fürdő javasolt. Állapotos nőknek és szoptató kismamáknak tilos a böjtölés.