Tíz csoda Budapest történelmi fürdőiről

Nap mint nap látjuk őket csodás fotósorozatok részeként, elmegyünk mellettük a villamossal, és rendszeresen kúráljuk magunkat a vizükben. De vajon mennyit tudunk a főváros legendás fürdőiről?

1. A mai Lukács Fürdő környékén a XII. században betegápolással foglalkozó Szent János-lovagok, majd rodoszi és máltai lovagrendek telepedtek le, akik kolostoraik mellé fürdőt is építettek. Ezt fejlesztették tovább a hódítók a 16. században, a török Musztafa pasa közkedvelt fürdőhelye volt a mai Lukács. Viszont feljegyzések tanúsítják azt is, hogy a törökök a feltörő források energiáját nemcsak a fürdőzéshez, hanem a lőporgyártásban és a gabonaőrlésben is hasznosították, egy időben őrlő malmot is működtettek itt.

2. Budapest történelmi fürdői közül a legtöbbet a törökök alapították, építették vagy tették „hivatalossá” a hódoltság idején. Arról, hogy mennyire kedvelték a fürdőzést és mennyire ragaszkodtak hozzá, a Király fürdő esete tanúskodik. Ez az épület ugyanis nem forrás közvetlen közelében épült, hanem a Lukács fürdőt is tápláló forrástól kellett és kell ma is odavezetni a vizet. A budai pasák ugyanis gondoskodni akartak arról, hogy a várfalon belül is legyen fürdő, amelyet ostrom idején is használhatnak, így pénzt és energiát nem kímélve megoldották a vízvezeték építését. Akinek ma Budán fürdőzni szottyan kedve, a Királyba érkezve egy olyan autentikus török fürdőben teheti ezt meg, ami még 1565-ben épült és szinte eredeti állapotában maradt ránk.

3. Talán kevesen tudják, de a Széchenyi Gyógyfürdőben egy ideje sörrel is kúrálhatjuk magunkat. A sörfürdőzésnek évszázados hagyománya van szerte a világban, persze nem szó szerint a sörben lehet megmártózni, hanem a söralapanyagokkal – komlóval, malátával, élesztővel – dúsított termálvízben. A Szecskában több dézsa is rendelkezésre áll, ahol egyedül vagy párosan igénybe vehető a szolgáltatás.

4. Ha már Szecska, nem olyan régen bejárta a világot a híres budapesti fürdő sakkozóiról készült fotósorozat. Bizony, a Széchenyi fürdő már-már elengedhetetlen tartozékai a vízben sakkozó fürdőzők, akik között az elmúlt évtizedek során hírességek is megfordultak, így például Michael Palin, a Monty Python sorozat komikusa. Más híres vendégei is voltak a fürdőnek, igaz nem feltétlenül sakkozni érkeztek. A feljegyzések szerint ez a víz csalta dalra sokszor a benne lazító Honthy Hannát, de ejtőzött a Széchenyiben még Madonna is az Evita forgatásának idején.

5. A Rudas Gyógyfürdő a ránk maradt, még üzemelő török fürdők közül az egyik legjelentősebb volt a hódoltság idején, sőt, a feltárások valószínűsítik, hogy a fürdő már a törökök érkezése előtt is létezett. Arról feljegyzések tanúskodnak, hogy a Rudas Fürdő török kori neve „Zöld oszlopos fürdő” volt, melyet a régészek szerint a ma már nem létező díszítő elemről kaphatott a fürdő. Jelenlegi neve, a Rudas fürdő kialakulásával kapcsolatban több felvetés is él, a lehetséges változatok egyike, hogy a kompkikötő rúdjáról kapta a nevét. Más vélemények szerint azonban a környéken élő rácok által használt „Rudna ilidzse” (ásványos fürdő) névből alakult ki – kis áthallással – a mai elnevezés.

6. A csodálatos budapesti termálfürdők mellett az Óbudán található Római Strandfürdőt ritkán emlegetjük történelmi fürdőként, pedig a területe már ismert vízadó térség volt a hódítók idején is. Mai neve arra emlékeztet, hogy a rómaiak már a II. században fürdőházat építettek itt a Duna partján. A források környékét szent helyként tisztelték, a régészek a fürdő területén meg is találták a szentély alapfalait. Mátyás király korában a területen levő tó partján kórházat létesítettek.

7. Ebben az esztendőben talán végre újra kinyithat a főváros egyik legszebb fürdője és szállója, a budai Rác fürdő. Az impozáns Rác fürdő elődjét Mátyás király korában még Király fürdőként emlegették. Az épületegyüttes akkori elnevezése arra utal, hogy a fürdőt fedett folyosó kötötte össze a palotával, ahonnan az előkelőségek megérkeztek, hogy élvezzék a „savanyú víz” gyógyító hatását.

8. A mai elegáns Gellért Gyógyfürdő már a 19. században is Európa legmodernebb fürdőjének számított, alig egy évszázaddal korábban azonban még „Sárosfürdőnek” nevezték a medencék fenekén leülepedett, a forrásvízzel feltörő finom forrásiszap miatt. Feljegyzések szerint még „használati útmutató” is volt a Gellért vízéhez, úgy tartották, addig kell benne fürödni, amíg az ember bőre szép piros nem lesz, utána pedig addig kell pihenni a parton, amíg a pír el nem múlik.

9. Aki az ország egyik legnépszerűbb fürdőjében, a Széchenyi fürdőben úszkál, az ugyanabban a vízben mártózik meg, mint amiben a közelben található állatkert vízilovai dagonyáznak. A szakemberek felismerték ugyanis, hogy az artézi víz jó hatással van a hatalmas állatokra, ez emlékezteti őket legjobban a Nílus vízének összetételére, így az állatok medencéjébe is a fürdő termál vizét töltik. Az ötlet sikerrel jár, a vízilovak komfortérzetéről mi sem jobb bizonyíték, minthogy a világon ritkaságszámba menő szaporulatot produkáltak Budapesten, az európai állatkertekben élő vízilovak jelentős része magyarországi felmenőkkel büszkélkedhet.

10. A híres budapesti fürdők gyakran szerepelnek a moziban is. Az Eddie Murphy és Owen Wilson főszereplésével készült Én a kém című filmet szinte teljes egészében a magyar fővárosban forgatták, Budapest szinte minden látványossága feltűnik a Lánchídtól kezdve a Parlamenten át egészen a Budai Várig. Az egyik jelenetben pedig a Gellért Gyógyfürdő és Uszoda falai között kapja meg Eddie Murphy a további küzdelmekhez szükséges információt. Goda Krisztina filmje a Csak szex és más semmi forgatókönyvéhez látványos fürdő hátteret adott a Széchenyi Fürdő. A Dobó Kata, Schell Judit és Csányi Sándor főszereplésével készült vígjáték strandjelenetét a Szecska medencéjének partján forgatták 2005-ben. A Budapesten készített nagy sikerű Borgiák című angol televíziós sorozat első évadában látható nápolyi fürdőjelenetet pedig a Rudas fürdőben vették fel.