Az úszás szívbetegség, asztma, sőt elhízás esetén is megoldás lehet
Legyen akár magas vérnyomásunk, asztmánk, vagy szívbetegségünk, az úszás segíthet az állóképesség fejlesztésében, a rehabilitálásban, a légutak és a szív edzettségi szintjének növelésében. De az elhízott vagy aszténiás alkatú gyerekek is vehetik az irányt az uszoda felé.
Hogyan ússzanak a szívbeteg gyerekek?
A gyógyúszás csak azoknak a szívbeteg gyerekeknek ajánlott, akiknél a szív elégtelensége nem áll fenn és a vérkeringésük kompenzált! A legfontosabb feladat az alap-állóképesség fejlesztése, mely alacsony iramú és hosszan tartó úszásokkal fejlődik ki. Az intenzív úszás tilos, mert a keringés felborulhat. Az úszás távját és terjedelmét az aktuális fizikai állapothoz kell szabni, szigorúan betartva a fokozatosság elvét. A terhelést ennek megfelelően kell növelni, lassú ütemű úszásokkal és aktív pihenők beiktatásával. A nyugalmi pulzus maximálisan 20-25%-kal emelkedjen csak meg, a kilégzés pedig maradjon lassú és egyenletes.
A hátúszást könnyed, de lendületesebb karmunkával, a mellúszást szűkebb kar-és lábtempóval kell végezni. A mellúszó kar- és lábmunka egymás utáni végrehajtásával a siklás is csökken, így felgyorsul az egész mellúszás ritmusa. Levegővételt minden kartempóra végezzünk, kerüljük a levegő visszatartását, és induljon meg azonnal a kilégzés. Ha különböző szívelváltozások együtt fordulnak elő, akkor az elnyújtottabb, lassúbb ütemű úszásokra törekedjünk. Az úszást a háttal kezdjük, mivel a kilégzés könnyű és a belégzés is kevésbé nehezített. Ha ez már könnyedén megy, akkor rátérhetünk a mellúszásra. A víz alatti úszást és az ehhez kapcsolódó gyakorlatokat ne erőltessük.
Vegetatív dystonia
A vegetatív dystonia leggyakoribb tünetei: a szívdobogásérzés, szívtáji szorító érzés, nyugtalanság és szorongás, álmatlanság, szédülésérzés, fejfájás, nedves, jéghideg kezek, lábak. Önmagában nem betegség, a tünetek okát a vegetatív idegrendszer kiegyensúlyozatlanságában kell keresnünk. A vízben való mozgás és úszás elősegíti a kedvező pszichés áthangolást, és idegrendszerünk kiegyensúlyozását. Először a hátúszással, aztán a mellúszással foglalkozzunk. Mindkét úszásfajtásnál a könnyed, laza és ritmusos végrehajtásra törekedjünk. A terhelés fokozatosan növekedő, lassú iramú úszás legyen, aktív pihenőkkel. Olyan medencében ússzunk, ahol leér a lábunk, mert előfordulhat, hogy hirtelen jelentkezik a pulzusszaporulat, és pánikba esve vizet nyelhetünk. Próbáljuk ki a pároskarú hátúszást mell és hát lábtempóval egyaránt, valamint a csúsztatott hátúszást. Háton magastartásban legyenek a kezek egymásban, az alul lévő karral végezzünk kartempót, majd tegyük vissza a kézfejet a másik tenyérbe, majd ezt végezzük el a másik karral is.
Pároskarú hátúszás mell lábtempóval - Kép forrása
Magas vérnyomás esetén is fontos az úszás
Ha magas vérnyomással küzdünk, az úszás fontos rehabilitációs tényező lehet. Az erőfeszítés nélküli, laza úszás segíti a periferiális keringést. Emellett a víznek nyugtató hatása is van az idegrendszerre. Az úszásnemek közül elsősorban a mellúszás ajánlott, a belégzés után rögtön kezdjük meg a kilégzést. Tartsuk be a fokozatosságot, úszás közben pihenőket és pulzusméréseket is iktassunk be. Az úszás előtt is célszerű pulzus- és vérnyomásmérést végezni.
A mellúszás és a hátúszást egyéni légzésritmusban végezzük, majd térjünk át a csúsztatott hátúszásra, és a pároskarú hátúszásra, amit végezhetünk mellúszó vagy hátúszó lábtempóval. Emellett a laza, és könnyed mozdulatokkal teli gyorsúszás is ajánlott.
Miért járjanak úszni az elhízott gyerekek?
Gyerekkori elhízás esetében a fő feladat a vitálkapacitás növelése, az állóképesség fejlesztése. Az elhízott gyerekeknél kiemelten fontos az úszás és a légzésritmus összehangolása, mivel a hastájékon lerakódott zsír és a rekesz magas állása miatt a belégzés nehezített, a szív balkamrája túlterhelt. Figyeljünk arra, hogy a kilégzést ne felületesen, sietve végezzük. Fontos feladat a láb izomzatának erősítése, mivel az elhízott gyerekek többsége lúdtalpas. Az úszást a mell- vagy hátúszással kezdjük, majd térjünk át a gyorsúszásra. A hosszantartó úszás kifejezetten hasznos, miközben az úszásnemek váltakozásával elkerülhető az egyhangúság. A mellúszást kipróbálhatjuk delfin lábtempóval, illetve kukaccal, (vízinudli) is végezhetünk mellúszó kartempót. Erre az alábbi videó elején láthatunk egy példát:
Asztma esetén is javulás érhető el
Asztma esetében a légutak, a szív és a keringési rendszer edzettségi szintjét kell emelni. A betegség kezdetére jellemző, hogy a légzésmód kóros megváltozása csak a fulladásos rohamok alatt figyelhető meg. Tünetmentes időszakban a légzőizmok működése teljesen normális. Az egyre gyakoribbá váló nehézlégzések, fulladások következtében azonban ezek a mechanizmusok rögzülnek, és már panaszmentes állapotban is megfigyelhetővé válnak. Az úszásnemtől függetlenül az egyes kartempók kiválóan szabályozzák, akaratunktól függetlenül is ritmizálják a légzést. Azt a ritmust kell megtalálni, amelyben a leghosszabb ideig tudunk erőltetés nélkül lélegezni. Itt is nagyon fontos alapelv a fokozatosság. A kilégzési időt fokozatosan növeljük úgy, hogy soha ne lépjen fel a légszomj. Azokban a különleges asztmás esetekben, amelyeknél a fulladásos rohamot különböző intenzitású fizikai terhelés váltja ki, még nagyobb figyelmet kell fordítani a bemelegítésre.
Az úszást hátúszással és mellúszással kezdjük. Ha minden kartempóra történik a levegővétel, figyeljünk a kilégzési fázis elnyújtására. Minden második kartempóra történő levegővételnél az úszómozdulatok lendületes végrehajtására törekedjünk, és arra, hogy a belégzést követően rögtön kezdjék meg a kilégzést.
Gyakoroljuk a mellúszó lábtempót hasonfekvésben deszkával, majd nyújtsuk el a siklást, a levegőt fejkiemeléssel végezzük. Gyakorolgassuk a mellúszást, külön láb- és külön kartempóval, majd minden második kartempóra vegyük a levegőt. Gyorsúszásnál minden harmadik kartempónál vegyünk levegőt.
Aszténiás alkat
Az aszténiás testalkatra hosszú, vékony végtagok, henger alakú törzs, keskeny mellkas és váll a jellemző. Általában gyengén fejlett izomzattal rendelkeznek, jellemző még a szervek elégtelen működése (keringés, anyagcsere, izom), laza szalagrendszer, vékony csontok. A gyengén fejlett izomzatot mindegyik úszásnem erősíti, az általános kondicionálás, erősítés mellett fontos a tüdő vitális kapacitásának növelése. Erre a legcélszerűbb a mellúszás gyakorlása. Mivel teherbíró képességük gyenge, a terhelést fokozatosan emeljük, biztosítva a szükséges pihenőidőt. Igyekezzünk ellenállásokkal végezni a 3 úszásnemet. A hátúszó lábtempónál az egyik kar legyen magastartásban, másik karral hátúszó kartempó, miközben mindkét kézben vízisúlyzót tartunk. A mellúszó kartempót delfin lábtempóval gyakoroljuk, és az oldalúszások is hasznosak lehetnek. Jobb és bal oldalon váltakozva feküdjünk a vízen, és húzzunk egyet-egyet a kézzel, a lábbal pedig oldalirányú ollózást végezzünk. Ügyesebb és edzettebb gyerekek már a pillangót is kipróbálhatják.
Csökkentlátók
Szemészeti elváltozásokat az úszás nem gyógyítja, segítségével az általános kondíció javítható, viszont speciális szempontontokat kell figyelembe venni. A kisfokú rövidlátásban szenvedők a különböző, vízben végrehajtott gyakorlatokat, úszásokat korlátozás nélkül végezhetik. A nagyfokú rövidlátóknál nagyobb figyelmet kell fordítani az úszások könnyed, laza végrehajtására és a légzéssel jól összehangolt mozgásokra, mert kíméletre szorulnak. A terhelés mértékéről szakorvosi véleményt kell kérni. Az úszásnemek közül mell-, gyors-, hátúszást próbálgassuk, ennek eredményeképp erősödik az izomzat, és koordináltabbá válik a mozgás. Magastartásban tartott deszkával folyamatos mell- gyors-, hátúszó lábtempót végezzünk, miközben a fej előre emelt. Majd ezt követően csak karral végezzük. Majd a végén pároskarú hátúszással fejezzük be az edzést, melynél váltogathatjuk a mell és a hátúszó lábtempót.
Felhasznált irodalom: Somogyiné Kuti Ilona: Gyógyúszás
Iratkozzon fel értesítéseinkre, hogy ne maradjon le a fürdőkkel, fürdővárosokkal kapcsolatos legfontosabb és legfrissebb hírekről! Kattintson az alábbi gombra...