Rövidesen nyit a Rudas új szárnya - idézzük fel a törökfürdő múltját!

Törökkori fürdőink nem a semmiből születtek, a mai Rudas helyén ispotály állt, melyet a johannita lovagok működtettek. Ez afféle középkori kórház volt. XV. század előtt. A mai törökfürdőt 1566-1572 között építtette Szokoli Musztafa budai pasa. A tíz méter átmérőjű kupolát nyolc oszlop tartja. A hatalmas, impozáns törökfürdőnek nincs párja, mivel un. ilidzsa típusú fürdők csak termálvizes források mellett épülhettek. A hagyományos törökfürdőben, a hamamban ugyanis termálvíz híján nincs medence a kupola alatt. Helyét az izzasztókő foglalja el. A fürdőt a török Zöld oszlopos ilidzsának hívta. A névadó oszlopot nem, ám zöld köveket találtak a felújítások során.

A Zöld oszlopos eredeti állapotában rendelkezett egy nagyméretű előcsarnokkal is, mely egyrészt öltözőként funkcionált, másrészt itt lehetett teázni, kávézni, pipázni. Ezt egy másik, falikutakkal rendelkező tisztálkodásra, borotválkozásra használt csarnok kötötte össze a medencetérrel. Falikutak a medence körül is voltak, ahonnan a forróvíz a medencébe folyt, felmelegítve közben a padló gránittömbjeit. A meleg köveken való henyélés az oszmánok kedvelt fürdőzési módja volt.

Evila Cselebi török utazó részletesen beszámol a fürdőről: E nagy medence körül, a nyolc boltív alatt, nyolc darab hánefi mosómedence van. Elbűvölő, tiszta és szennytelen masszőrök is vannak ott, akik indikgókék törölközőbe csavarják fehér testüket. A fülkékben a fürdőzők szolgálatára állnak, s kívánságuk szerint letisztítják őket. Ám ennek a hévíznek a vize mérsékelten meleg. (...) A öltözőterem fala kívülről négyszögletes, rajta egy zsindellyel fedett, nagyon széles hatalmas kupola van, amely alá ezer muszlim harcos is befér

A fürdő mai nevének forrása nem bizonyított. Talán a kompkikötő rúdjáról kapta, esetleg a környéken élő rácok által használt Rudna ilidzse (ásványos fürdő) alapján.

A török kiűzése után a fürdő mellett malom is létesült, melynek alapjaira régészek bukkantak, de egy 1712-es rajzon is szerepel.