Sárvár [gyógyhely]
Történelmi áttekintés
A ma Sárvár néven ismert város több, egymással összeépült közigazgatásilag egyesített településből jött létre. Sárvárral 1902-ben egyesítették Vármelléket és Tizenháromvárost, 1912-ben Péntekfalut és Sárt, 1968-ban Rábasömjént. A város nevét a vizekkel, mocsarakkal körülvett Árpád-kori földváráról kapta. Sárvár első okleveles említése 1288-ban származik. A vár uradalmát és a belváros területén fekvő Sársziget mezővárost Kőszegi János nádor hozta létre. A település (Sársziget néven) 1328-ban kapott városi kiváltságokat Károly Róbert királytól. A középkorban földesurai között a király mellett ott találhatóak a Kőszegiek, Ozorai Pipó és kisebb megszakításokkal 1390-1534. között a Kanizsai-család. Nádasdy Tamás és Kanizsai Orsolya 1534-ben kötött házasságával Sárvár és a többi Kanizsai birtok a Nádasdy család tulajdonába került.
A török ostrom után a humanista műveltségű Nádasdy Tamás a pusztuló ország egyik kulturális központját hozta létre a mezővárosban. 1534-ben iskolát alapított, majd 1537-ben nyomdát létesített, amelynek egyik híres kiadványa az Új Testamentum, amely az első hazánkban nyomtatott magyar nyelvű könyv volt. A vár udvarában nemes ifjak tanulták az udvari és vitézi életet, valamint leányok ismerték meg a háziasszonyi teendőket, de nem elhanyagolva szellemi nevelésüket sem. A várban halt meg 1556-ban a végvári harcokat megéneklő Tinódi Sebestyén. A Nádasdyak 1534-1671. között tartó másfél évszázados birtoklása alatt öltötte fel a vár a napjainkban is jellemző későreneszánsz várkastély formáját. A Nádasdyak kora ma is rányomja bélyegét a városszerkezetre. Ekkor keletkeztek olyan településrészek, mint a Péntekfalu, Tizenháromváros és a Hegyközség.
A Wesselényi- féle összeesküvésben való részvételéért Nádasdy Ferenc országbírót 1671-ben fej- és jószágvesztésre ítélték. A kivégzése után, de különösen a 18. századi földesurak idején Sárvár hanyatlásnak indult. A fordulat 1803-ban következett be, amikor a Habsburg?Estei család megvásárolta az uradalmat. A település a dualizmus korában fénykorát élte. A cukorgyárat 1895-ben, a műselyemgyárat 1904-ben építették fel. A kisipar és a kiskereskedelem fellendült, a lakosság száma megemelkedett.
A Wesselényi- féle összeesküvésben való részvételéért Nádasdy Ferenc országbírót 1671-ben fej- és jószágvesztésre ítélték. A kivégzése után, de különösen a 18. századi földesurak idején Sárvár hanyatlásnak indult. A fordulat 1803-ban következett be, amikor a Habsburg?Estei család megvásárolta az uradalmat. A település a dualizmus korában fénykorát élte. A cukorgyárat 1895-ben, a műselyemgyárat 1904-ben építették fel. A kisipar és a kiskereskedelem fellendült, a lakosság száma megemelkedett.
Az első világháború után a település fejlődése megtorpant, majd a műselyemgyár megszűnése után a lakosság egy része a munkanélküliség miatt kivándorolt Franciaországba és Belgiumba. A II. világháborút követően Sárvár munkásvárossá kezdett válni. A kor iparosítása miatt meginduló bevándorlás következtében lakossága jelentősen gyarapodott, visszakapta a korábban elvesztett városi rangját. A Nádasdy-vár a felújítását követően - 1978-tól - a település közművelődésének központjává vált.
A XXI. század első évtizedében a település fejlődését alapvetően a gyógy-idegenforgalom fellendülése határozta meg. A kőolajkutatók 1961-ben az aranynál is értékesebb kincset leltek a föld méhében: a gyógyvizet, aminek hasznosítására 1968-ban még egy kisebb méretű termálfürdő épült. Az új gyógy- és wellnessfürdő 2002. december 1-től várja korszerű szolgáltatásokkal a gyógyulni és a pihenni vágyókat. A növekvő vendégforgalom szállodák építését eredményezte. A gyógyfürdő az utóbbi évek fejlesztésének eredményeképpen hullámmedencével és új szárnnyal bővült. Emellett megújultak a város közterei és zöldterületei, fejlődött anyagi és humán infrastruktúrája, gazdagodott kulturális élete.
A XXI. század első évtizedében a település fejlődését alapvetően a gyógy-idegenforgalom fellendülése határozta meg. A kőolajkutatók 1961-ben az aranynál is értékesebb kincset leltek a föld méhében: a gyógyvizet, aminek hasznosítására 1968-ban még egy kisebb méretű termálfürdő épült. Az új gyógy- és wellnessfürdő 2002. december 1-től várja korszerű szolgáltatásokkal a gyógyulni és a pihenni vágyókat. A növekvő vendégforgalom szállodák építését eredményezte. A gyógyfürdő az utóbbi évek fejlesztésének eredményeképpen hullámmedencével és új szárnnyal bővült. Emellett megújultak a város közterei és zöldterületei, fejlődött anyagi és humán infrastruktúrája, gazdagodott kulturális élete.
