Eger [gyógyhely]
Történelmi áttekintés
A mai város történetének kezdete Szent István idejére tehető, aki az első öt magyar püspökség egyikét alapította Egerben. Egyházi kötődése mind a város szerkezetét, mind történetét meghatározza. A vár kiépítése a tatárjárást követően kezdődött. Kiváltságokat kapott Nagy Lajos királyunktól, igazi fellendülése azonban Hunyadi Mátyás uralkodása idejére tehető, aki többször is megfordult a hévizes városban, sőt országgyűlést is tartott falai közt.
A vár a török veszedelem kezdetén végvári funkciókat nem láthatott el. 1549-ben Dobó István került kapitányként az erődítmény élére, és ő építette ki ellenállásra képes hadászati objektummá. 1552. szeptember 11-én két diadalmas török sereg egyesült Eger falai alatt, ám több mint egy hónapos heves ostrom és rohamok sem törték meg a várat védő, alig 2000 főnyi védősereget. 1560 után Eger hadászati kulcsponthelyzetét felismerve többször is korszerű erődítési munkálatokat végeztek a várban, ám azt 1596-ban az idegen védősereg feladta a töröknek.
A város 1687-ben szabadult fel, heves ostromot követően. Hadászati jelentőségét elvesztette, és 1702-ben csak azért nem robbantották fel teljes egészében a várat, mert a költségek igen magasra rúgtak volna. Eger mai arculata főként a XVIII. században alakult ki, az Óváros utcarendszere azonban, Magyarországon szinte egyedülállóan, a kora középkori állapotot idézi. 1804-ben a város érseki rangot kapott.
A múlt század végi nagy fellendülés Egert elkerülte, a város nem kapott vasúti fővonalat. Így csendes múzeumvárosként érte meg 1945-öt, majd jelentős iparosítást vittek végbe. A város arculatát azonban ez túlzóan nem torzította: Eger ma Magyarország elismerten egyik legszebb városa.
