A balneoterápiáról általában

A balneoterápia fogalmának tisztázásához először a balneológiáról kell röviden szót ejteni. A balneológia egy olyan tudományág, amely a gyógyvíz hatásaival foglalkozik. Ez a természetes ásványvizek, az iszap, illetve a természetben megtalálható gázok orvosi felhasználását foglalja magába megelőző, terápiás és rehabilitációs céllal. A legtöbben a mozgásszervi betegségek kezelésében betöltött szerepét ismerik a balneoterápiának, miközben többféle más betegség kapcsán is jótékony hatást fejthet ki. Emiatt az alábbiakban először röviden kívánunk egy átfogó képet adni a főbb balneoterápiás eszközökről, azok hatásairól, majd olyan, elsősorban nem mozgásszervi betegségekre kiterjedő alkalmazására kívánunk példákat hozni, amelyek a szélesebb közönség előtt kevésbé ismertek.

 

A balneoterápia felhasználási módja

A balneoterápia a fizioterápia körébe tartozik. Felhasználási módjai lehet a fürdés, ami lehet teljes test (nyakig történő) vagy testrész elmerülése ásványvízben, iszapban vagy gázban, az ivókúra keretében fogyasztott ásványvízfogyasztás, valamint az inhaláció.

 

A balneoterápia hatásmechanizmusai

A balneoterápia számos módon hathat a szervezetünkre, attól függően, hogy annak melyik formáját vesszük igénybe.

 

Vízbe merülés (fizikai hatás)

A legtöbbször alkalmazott felhasználási mód a vízbe merülés, hétköznapi nevén fürdés, ami révén kiváltott élettani változások három fizikai tényezőn alapulnak. Ezek a hidrosztatikai nyomás, a felhajtóerő, valamint a víz hőmérséklete. További befolyásoló tényező a vízben tartózkodás időtartama. A merülés többféle szempontból kedvező hatásai közül terjedelmi okok miatt most talán a legfontosabbat, a szív- és érrendszerre kifejtett kedvező tulajdonságát emeljük ki. Jó példa erre a testhőmérséklet szempontjából semleges (34-36 °C) vízbe való merülés agyi keringést, illetve funkciókat javító hatása, ami segíthet akár a stroke megelőzésében.

 

A gyógyvizek élettani hatásai

Azt az ásványvizet nevezzük gyógyvíznek, amely tudományosan igazolt módon gyógyhatással rendelkezik. Hazánk bővelkedik ilyen típusú vizekben, elég a budapesti gyógyfürdőkre gondolnunk, vagy olyan városaink fürdőire, mint Harkány, Hévíz, Hajdúszoboszló vagy Mezőkövesd.

Ásvány- és gyógyvizeinket külsőleg gyógyfürdőkúrára, belsőleg pedig ivókúrára alkalmazhatjuk. Felosztásuk a bennük lévő ásványi anyagok, összetételük alapján történik. A teljesség igénye nélkül itt is csak példákat említünk, most nem a mozgásszervi betegségekre fókuszálva. A sós vizekben való fürdőkúra – többek között hámlasztó hatásuknak köszönhetően – jól alkalmazható pikkelysömörben szenvedőknél, míg a szénsavas vizek a cukorbetegek kezelésében lehet jótékony hatású. A gyógyfürdőzés ugyancsak kedvezően befolyásolhatja az enyhe vagy közepes fokú depresszióban szenvedők állapotát is.

A megfelelő terápiás hatáshoz itt is kúraszerű alkalmazás szükséges. Ez 15-20 kezelést jelent, egy-egy kezelés során pedig 20-40 percet kell a gyógyvízben töltenünk.

Az ivókúrára alkalmazható gyógyvizekből szintén többfélét is palackoznak hazánkban, melyek elsősorban gasztroenterológiai kórképeknél jelenthetnek segítséget. Palackozott gyógyvizeink közül például több is alkalmas lehet az epekőképződés megelőzésére.

 

 

Gyógyiszap-kezelés

Az iszapkezelések kedvező élettani hatásai a fizikai, illetve a kémiai hatások révén érvényesülnek, melyekből utóbbiak egyelőre kevésbé tisztázottak. Leginkább a mozgásszervi betegségeknél alkalmazzák, többek között artrózisban, köszvényben vagy degeneratív gerincbetegségekben.

 

Inhaláció

Az inhalálás kedvező hatását már a Krisztus előtti időkben is megfigyelték. Az inhaláció lényege, hogy annak során a beteg valamilyen gázt, gőzt, porlasztott folyadékot, sóoldatot vagy port lélegzik be. Történhet termálvízzel, gyógyszerrel vagy egyszerű fiziológiás sóoldattal is. A cél minden esetben valamilyen gyógyító szer bejuttatása a légutakba és a tüdőbe terápiás jelleggel.

Ennek egyik formája az úgynevezett haloterápia, azaz sóterápia, amihez a sóbarlangok mikroklímáját mesterségesen hozzák létre. Kiegészítő terápiaként, de akár önmagában is nagyon jól alkalmazható a legtöbb légúti megbetegedés, például a COPD esetén is.

 

A balneoterápia ellenjavallatai

 

Abszolút tilos balneoterápiát alkalmazni:

• akut lázas állapotban,
• eszméletvesztéssel járó betegségeknél,
• malignus hipertoniánál,
• instabil angina pectorisnál,
• súlyos kardiális dekompenzációnál,
• respirációs zavar esetén,
• inkontinenciában szenvedőknél,
• nyugalmi stenokardiával fennálló koronáriabetegségnél,
• mozgásszervi betegségek akut stádiumainál,
• pszichózis esetén,
• bőr nagy kiterjedésű gyulladásakor,
• fertőző betegségek esetén.

A fentiekben a balneoterápia legfontosabb eszközeit igyekeztünk néhány mondatban bemutatni, a hangsúlyt pedig arra helyeztük, hogy a sokak által ismert mozgásszervi betegségek mellett más betegségek kapcsán is példát hozzunk a balneoterápia kedvező hatásaira.