Aktuális akciók
Őszi akciókŐszi akciók TOP 10 őszi fürdőtippTOP 10 őszi fürdőtipp További ajánlatok

A parton tanulták, hogyan kell: az úszás evolúciója

2016. 06. 20. 20:20
Forrás: Bíró Melinda: Uszodai sportok
Fürdőtörténet
Az úszás történetének tanulmányozása közben sok érdekességgel találkozhatunk. Augustus medencéje például akkora volt, hogy csatákat lehetett szimulálni benne, a 18. században pedig a szárazföldön tanították az úszást.
Vajon mióta tudunk úszni? S vajon mióta mérik össze tudásukat a legjobb úszók? Ezekre kerestük a választ.

Már az ősember is tudott úszni

Bár a barlangrajzok alapján néhány dolog sejthető, keveset tudunk az őskor emberének vízhez való viszonyáról. Feltehetőleg már az ősember is tudott úszni, hiszen gyorsúszásra utaló képeket több barlang falán is találtak a régészek. Sokkal többet tudunk az ókoriak fejlett úszó- és fürdőkultúrájáról. A mezopotámiai, az egyiptomi, a kínai, az indiai és a görög civilizációk vízparton, folyók-, tengerek mentén jöttek létre, ez pedig szoros köteléket alakított ki az életet adó vízzel. Egyiptomban például a Nílusban való úszás, fürdés, vallási kötelesség volt. Fürdőik is voltak, nem csak a fáraók, hanem az egyszerűbb emberek lakhelyein is találtak a régészek úszásra alkalmas medencéket.

Athénban az alapműveltség része volt

Az ókori görögöknél az úszás a műveltség fokmérője volt. Aki nem tudott írni, és úszni, az műveletlennek számított. Habár az ókori olimpiák programjában nem kapott helyet, mind az athéni, mind a spártai nevelés fontos része volt az úszásoktatás, a görögök úgy vélték, hogy a testgyakorlást mindig úszással kell befejezni. Görögországban számos helyen találtak ókori fürdőket, az egyik legrégebbit Kréta szigetén, a knósszoszi palotában tárták fel. A közel 4 × 3 méteres, 1,4 méter mély medence időszámításunk előtt, a második évezred elején épülhetett.

Augustus medencéjében hadi tengeri csata is elfért

Az antik világ fejlett társadalmaiban szinte mindenütt megjelent az úszás- és fürdőkultúra. Legmagasabb szintre viszont az ókori Rómában emelkedett. Maguk a rómaiak is hamar felismerték az úszás hasznosságát, a szórakozásban, a közéletben és a politikában betöltött szerepét. Augustus akkora úszómedencét építtetett, hogy tengeri ütközetet is lehetett szimulálni benne. A rómaiaknál az úszásnak nem csak egészségügyi és „testedző” szerepe volt, de a katonai kiképzésben is nélkülözhetetlennek tartották, az i. e. III. századtól az edzettség fokozása érdekében a katonáknak teljes fegyverzetben kellett úszniuk.

A középkorban csak a lovak úsztak

A római birodalom bukása után a víz elvesztette népszerűségét. Tisztátalannak, bűnösnek tartották a vele való bármilyen nemű érintkezést. Viszont a lovagkorban a lovagi nevelés magas fokú fizikai követelményeket támasztott. Ennek részét képezte az úszás is, mint a hét lovagi készség egyike. A lovagi vértezet elnehezülésével párhuzamosan a lovagi úszás átalakult, és nem szabad úszást jelentett, hanem lóháton való úsztatást. A lovagok a vízen való átkeléshez a lovon úszás technikáját kellett, hogy elsajátítsák.

Az első sportszerű úszás a Dardanellákon

A 12–13. századtól a tiltások ellenére Európa-szerte ismét fellendült a fürdőélet. A 11–14. századig a városok legtöbbjében rendszeres fürdők működnek. A polgári fürdőházak, melyek szinte egész nap nyitva álltak az emberek előtt, nem igazán az úszás miatt váltak népszerűvé, hanem mert ide jártak az emberek beszélgetni, szórakozni. A versenyúszás 1800-as években kezdett elterjedni. Az első ismert esemény a Dardanellák tengerszoros átúszása volt 1810-ben, de a versenyúszás valójában az újkori olimpiákhoz kötődően kezdett fejlődni

Szárazföldi tempózás a 18. században

Az első magyarországi szabad vizű uszoda 1781-ben épült Pesten épült, de nem sokkal később Balatonfüreden is létesítettek egyet. Kezdetben ezeket kizárólag katonák használhatták, majd szép lassan a tilalom ellenére a közönség számára is engedélyezték a bejárást. Az úszásoktatás is ezekben a folyamuszodákban zajlott, méghozzá a maitól teljesen eltérő módon. A tanítványokat először szárazon tanították meg az úszás alapjaira, majd úszóbakra fektették őket, ahol vízszintes testhelyzetben is gyakorolhatták a mellúszás kar, lábmozdulatait. Miután szárazföldön megtanulták a tempókat, következtek a merülési gyakorlatok.

Hajós Alfréd sikere

Magyarországon a szervezett úszósportot – annak dacára, hogy Siófok és Balatonfüred között már 1880-ban rendeztek vízi erőpróbát – 1893-tól számítjuk. Ekkor alapították a Magyar Úszó Egyesületet, melynek kizárólagos célja a hazai úszósport fejlesztése volt. Az első versenyeknek a ma is álló Lukács fürdő férfiuszodája adott otthont. A hazai úszósport fejlődésére a modern kori olimpiák gyakorolták a legnagyobb hatást. Hajós Alfréd az 1896-os, athéni premieren két aranyérmet nyert (100 és 1200 méter), így ő lett a magyar sport első olimpiai bajnoka.
A parton tanulták, hogyan kell: az úszás evolúciója
A sportág szervezetileg 1902-től a Magyar Atlétikai Szövetség alosztályaként működött, és szakbizottságot hozott létre az úszósport irányítására. E testület tevékenységének eredményeként alakult meg 1907. december 12-én a Magyar Úszó Szövetség, amely a műugró- és a vízilabdasportnak is gazdája lett.