Előkelő nyaralók, királyi nyaralóhelyek a Kárpát-medencében

2017. 06. 26. 19:26
Forrás: termalfurdo.hu
Fürdőtörténet
Itt a nyár, optimális esetben a család már megtervezte a nyaralást, lefoglalta a szállást, lassan eljön az utazás várva várt időpontja is. Tudták a nyári vakáció nem új keletű hagyomány? A nyaralás már a Monarchia idején is hozzátartozott, leginkább az úri közönség életéhez.

A nyaralás nem új keletű divat

A 19. század derekán már szinte minden nyáron útnak indultak az előkelő és a középosztálybeli családok, hogy a forró évszakot a nyári lakban, vagy valamelyik üdülőkörzetben bérelt villában töltsék. Ilyenkor mindenki utazott: papa, mama, gyerekek, nagyszülők és persze a rangtól függően kis vagy nagyszámú személyzet. A 19. század végén már minden társaságbeli családnak illett valamelyik divatos fürdőhelyen tölteni néhány hetet vagy hónapot. A fürdőidény általában május elején indult, szeptember közepéig tartott, és ünnepélyes külsőségek között nyitották, zárták az időszakot, de a XX. század elején a legvonzóbb helyek már egész évben fogadtak vendégeket, a tátrai és balatoni üdülőhelyek pedig a téli sportokat kedvelőknek nyújtottak kikapcsolódási lehetőségeket.

Magaslati levegő és tavi fürdőzés

S hogy mi vonzotta a korabeli nyaralókat ezekbe a térségekbe? A tátrai fürdőhelyek hidegvíz-gyógykezelésekkel és üde magaslati levegővel várták a gyógyulni szándékozó tébécéseket. Újdonságnak számított a tavi fürdőzés, és a reformkorban már divatos fürdőhelynek számított a Balatoni régió, nevezetesen Balatonfüred és Tihany térsége. Később, a vasút közlekedés fejlődésének köszönhetően szívesen mentek az emberek Balatonalmádiba és Siófokra is.

Gyógyító termálvíz

A Balaton persze csak a meleg napokra nyújtott fürdőzési lehetőséget, esőben és viharban senki sem szeretett volna a hideg tóban ejtőzni. Ezért aki tehette, szívesebben bérelt villát olyan fürdővárosban, ahol meleg vizű forrás, legtöbb esetben gyógyvizes forrás is volt. A 19. század végén ezek közül a legnépszerűbb helyek ezer fő feletti látogatót fogadtak évente. A listavezető Trencsénteplic volt a mai Szlovákia területén, de kedveltek voltak a felvidéki nyaralóhelyek, például Bártfa, Új-Tátrafüred, Szliács. De rendkívül kedvelt volt például az erdélyi Herkulesfürdő, Előpatak és Tusnádfürdő is. Aki pedig tengerre vágyott, mehetett Abbáziába, a mai Opatija városába is.

Királyok, hercegek, grófok

Az igazi hírességek és uralkodók természetesen a legelőkelőbb fürdővárosokat választották, melyeknek mai csodájára jár az utazóközönség. Ilyenek voltak a mai Csehország területén található Marienbad és Karlsbad vagy a stájerországi Gleichenberg. Ferenc József és udvartartása szívesen időzött Marienbad és Karlsbad fürdőiben, ahol ennek köszönhetően a kor művészvilágának nagy része is megfordult, Haydntől Liszt Ferencen át egészen Johann Strausig. Persze a magyar nagybirtokosok között is volt, aki megengedhette magának a luxust és külföldi, királyi nyaralóhelyet választott. Az 1900-as évek elején ki is adtak egy olyan magyar fürdő-kalauzt, amelyben a hazai üdülőhelyek mellett már a külföldiekről is olvashattak a nyaralni vágyók.
Borítóképünk: Karlovy Vary
Iratkozzon fel értesítéseinkre, hogy ne maradjon le a fürdőkkel, fürdővárosokkal kapcsolatos legfontosabb és legfrissebb hírekről! Kattintson az alábbi gombra...