Aktuális akciók
Nyári akciókNyári akciók

Miért jártak a rómaiak fürdőbe? – A wellness és fürdőkultúra érdekes emlékei az Aquincumban

2016. 04. 06. 07:50
Forrás: termalfurdo.hu
Fürdőtörténet
Az ókori Római Birodalom területén fennmaradt emlékek tanúsága szerint a rómaiak pontosan tudták, a víz jelenti számukra az egészséget, az erőt, a kikapcsolódást és az élvezetet is,  úgy vélték, „isteni erő” lakozik a forrásokban. Kútházakat emeltek és forró padlójú fürdőkbe jártak.
„(A víz) nélkülözhetetlen az élethez, az élet örömeihez és a mindennapi szükségletekhez.” írta Vitruvius 2000 évvel ezelőtt. Az Aquincumi Múzeumban látható „Wellness az Ókorban” című kiállítás és a Flórián térnél működő Fürdőmúzeum célja, hogy bemutassa a rómaiak fürdési szokásait, azt hogy fürdőik nemcsak a mindennapi tisztálkodást szolgálták, hanem a lazításnak, a pihenésnek a színterei is voltak, a testi és lelki felüdülésre egyszerre nyújtottak lehetőséget. De vajon miért volt ennyire népszerű a fürdőzés Rómában? Erre és még rengeteg kérdésre vártuk a választ Fényes Gabriellától az Aquincumi Múzeum régészétől, a „Wellness az Ókorban” kiállítás rendezőjétől.
 
Fényes Gabriella: A mai Budapest területén az első Római kori fürdőt 1778-ban tárták fel. Ez a nagy katonai fürdő, a Thermae Maiores, amelynek maradványai ma is megtekinthetőek a Flórián térnél, a Fürdőmúzeumban. Azóta, az elmúlt több mint két évszázad során összesen 24 fürdő emlékei kerültek elő Aquincumban, a Thermae Maiores mellett öt kisebb fürdő maradványai láthatóak a múzeum területén.
Miért jártak a rómaiak fürdőbe? – A wellness és fürdőkultúra érdekes emlékei az Aquincumban

Az, hogy ma Budapest a „fürdőváros” jelzőt használhatja, a rómaiaknak köszönhető?
Fényes Gabriella: Valójában igen. Amikor a fürdőváros szó elhangzik, gyakran kiemelik az újkori emlékeket és a török kori fürdőket, pedig ennél sokkal messzebbre érdemes visszanyúlni, ha a fürdőkultúránk gyökereit keressük. Kétezer évvel ezelőtt már az itt élő rómaiak is lelkesen használták a térség kincsének számító termálvizes forrásokat. Kutatások szerint több, ma működő fürdőt tápláló forrás vizét már az ókorban is hasznosították, például a mai Római strandfürdő több régi kútházat is találtak.
 
Mik voltak a kútházak?
Fényes Gabriella: A kútház a források köré épített rendszert és a hozzá kapcsolódó épületet jelentette. A rómaiak a felfedezett forrásra egy terrakotta forrásfoglalatot tettek, a forrás környékét pedig több rétegben ledöngölték agyaggal és kavicsokkal, hogy a víz csak a forrásfoglalaton keresztül törjön a felszínre. A foglalatból a kádba folyt a víz, majd onnan a gyűjtőcsatornákon keresztül a vízvezetékbe, amely a rendelkezési helyre szállította a rómaiak számára oly fontos vizet. A rómaiak hittek abban, hogy a forrásokban isteni erő lakozik, ezért gyakran dobáltak bele ajándékokat, érméket, ékszereket, fogadalmi tárgyakat, ezek közül is nagyon sok előkerült az ásatások során. A kútházakban gyakran oltárt is állítottak az istenségeknek, ahol hálát mondhattak a vízért és a gyógyulásért. A Római Strandfürdő területén a tizennégy kútházból tizenegy ilyen oltár került elő, az egyik legszebb itt a kiállításon is megtekinthető.
Miért jártak a rómaiak fürdőbe? – A wellness és fürdőkultúra érdekes emlékei az Aquincumban

Ha úgy hitték, „isteni erő” lakozik a forrásokban, az azt jelenti, hogy valószínűleg felismerték a termálvíz gyógyító erejét is?
Fényes Gabriella: Következtethetünk erre. Vitruvius írásában már szerepel egy lista arról, hogy hol és milyen források vannak és ezek mire használhatók, mely betegségek gyógyíthatók vele. Nagyon érdekes, hogy már az ókorban is építettek gyógyfürdőket, amelyeket az emberek akár távolabbi településekről is szívesen felkeresnek, ugyanúgy, ahogy manapság mi is elutazunk akár több száz kilométerre is egy-egy termálfürdő kedvéért. A Krisztus utáni 3. századból van is egy térkép, ahol – akár ma is – kis piktogrammal jelölték a fürdőket.
 
Milyen részekből állt egy ókori római fürdő?
Fényes Gabriella: Minden római fürdő három részből állt. A frigidárium hideg vizes, a tepidárium pedig langyos vizű és levegőjű fürdőegység volt. A fürdő harmadik része volt a caldarium, a legforróbb fürdőegység, ahol egyes újkori elgondolások szerint a padló hőmérséklete akár 55-57, a levegőé pedig kb. 50 fok is lehetett, ehhez jött a 95-98 százalékos páratartalom. Ennek előállításához és fenntartásához nyilvánvalóan nagyon komoly fűtésre és szellőztetésre volt szükség, amelyet a hypocaustum rendszerrel valósítottak meg. Ezt a nagyon komoly épületgépészeti megoldást egy installációval be is mutatjuk a kiállításon. A hypocaustum alsó fűtést jelent, amelynek egyik eleme a lebegő padló. Úgy építették a fürdőegységek falait, hogy mind a padló alatt, mind a falrétegek között üregeket képeztek, itt áramlott a forró füstgáz, amely a közeli kazánból érkezett. A fürdők padlóját pillérek tartották, a falak elé pedig üreges téglákat építettek. Ezekben áramlott a kazánból, a tűzifa égésével keletkezett forró füstgáz. A rendszernek köszönhetően mind a fal, mind a padló kellemes meleg volt.
Interjúnk második részéből újabb részleteket tudhat meg a rómaiak fürdőzési szokásairól. Fényes Gabriella elárulja, vajon ismerték-e már a szaunát? Viseltek-e ruhát fürdőzés közben? Mire számíthatott a vendég a katonai fürdőkben, és vajon milyen izgalmak várták a magánfürdők látogatóit?
Fotó: Komjáthy Péter
Iratkozzon fel értesítéseinkre, hogy ne maradjon le a fürdőkkel, fürdővárosokkal kapcsolatos legfontosabb és legfrissebb hírekről! Kattintson az alábbi gombra...

A NYÁR nem múlhat el élmények nélkül!

Napsütés, strandolás, kalandos programok, wellness élmények, gyermekanimáció, számtalan élmény az egész családnak... Tekintse meg a legjobb nyári wellness ajánlatokat most!Megnézem