Tucatszor kiszáradt már a Velencei-tó
A Velencei-tó a strandolók egyik kedvenc fürdőzési helye, hiszen közel van a fővároshoz, könnyen megközelíthető akár vonattal, akár autóval, sekély és langyos vizű, amely ráadásul rengeteg kikapcsolódási lehetőséget is kínál. De vajon mióta fürdőzhetünk benne?
A Velencei-tó hazánk 2. legnagyobb természetes, Európa egyik legmelegebb édesvizű tava. Először 1783 körül, II. József császár által elrendelt katonai térképezés kapcsán mérték fel, ezen jól látszik, hogy Gárdony akkor még közvetlen a vízpart szélén feküdt. Az első adatok Mária Terézia korából származnak, ekkor a tó területe 5600 ka hold, azaz kb.33 km2 volt. A Velencei- tó az aszályos évek hatására 1865-66-ban teljesen kiszáradt, a Fertő-tóval együtt. Később a csapadékos időjárásnak köszönhetően feltöltődött, de a 19. század közepéig 13 alkalommal száradt ki újra.
Nagy lépés: az Agárdi Fürdő Egyesület
Az első természettudományos felmérést és értékelést Kitaibel Pál híres botanikus, tudós, egyetemi tanár végezte, a XVIII-XIX.században. Ő figyelt fel a táj szépségére, mikor végiggyalogolta a tó környékét. A legszebb magyar kilátóhelyek között megemlíti a Nadapi hegytető szép kilátóhelyét is. Fejér- vármegye 1930-as értekezletén a tó egész déli partján fürdőélet megteremtését tűzte ki célul. 1934-ben megalakult az Agárdi Fürdő Egyesület is.
Az egyre népszerűbb hétvégi kirándulóhely
A velencei-tavi táj, mint üdülőterület az 1930-as években indult fejlődésnek. A XX. század közepére iszaposodásnak indult tó megmentése érdekében végzett, a táj és a természet értékeit megőrző, átfogó és tervszerű szabályozási munkálatok az 1960-as évektől kezdődtek. Ennek során elsődleges cél a tó elöregedési folyamatának megállítása volt, ami főként az idegenforgalom érdekeit szolgálta, de elősegítette az élővilág eredeti állapotának fennmaradását is. Az ideális vízszint biztosítására ekkoriban épült a Zámolyi-Pátkai-víztároló. Mára - az üdülési igények figyelembevételével - megoldódott a tó vízszintszabályozása.
A század első felében egész nyáron összesen húszezer vendég jelentette a tóparti "rekordforgalmat", mostanában egy-egy kánikulai hétvégén több százezer is lehet a strandolók száma. A Velencei-tó vizének hőmérséklete 1-2 fokkal "langyosabb" a Balatonnál. Nemcsak azért, mert sekélyebb, hanem azért is, mert a Velencei-hegység gyorsan felmelegedő gránittömbje szinte sugározza a napsugaraktól felvett meleget.
Strand, sport és gasztronómia
A vendégeket sok strand várja a tóparton. Szolgáltatásaik az elmúlt években jelentősen bővültek, valamint nívósabbak is lettek. Sok helyen van csónak-, szörf- és vízibicikli-kölcsönző; a pihenők ellátásáról pedig gyorséttermek, büfék, falatozók egész sora gondoskodik. A turisták egyre többféle szórakozási lehetőséget is találhatnak a tóparton: több teniszpálya, minigolfpálya várja a vendégeket, de lovastúrákra, lovaglásra is nyílik lehetőség.
Fotó forrása: Fortepan/Fehérvári József (1927)
