A termálvíz: nem csak gyógyvíz, de geotermikus energia is!
A melegházhatás, a környezeti pusztítás megkövetelné, hogy a XXI. század a tiszta energiák felhasználásának százada legyen. Ilyen a geotermikus energia is. A Föld mélyéről feltörő magas hőfokú források és termálvizek ugyanis nem csak gyógyászati, rekreációs célokra használhatók fel, de az emberi létfenntartáshoz szükséges fűtésre is felhasználhatóak.
A Földfelszín alatti vizek nagyobb mélységben a Föld belső hőjét veszik át, s törve az emberi energiaszükségletek kielégítésére is alkalmasak. Nem csak hogy teljes mértékben „zöld”, azaz környezetkímélő energiáról van szó, de még a kitermelése, a felszínre hozása sem jelent nagy költséget. Sőt, ha optimális a kiépítés, és a kihűlt vizet a korábbi helyére sikerül visszajuttatni, csaknem kiapadhatatlan energiaforrást jelent.
A geotermikus energia felhasználásának természetesen megvannak a történelmi példái, elég ha csak a rómaiakra gondolunk. A Vezúv tövében élő pompeiek házaik fűtésére használták a fejlett vízvezetékrendszeren keresztül odajuttatott hőforrások vizét. Sajnos nem sejtették, hogy pusztulásuk is azonos tőről fakad majd.
Magyarország geotermikus nagyhatalom
Hazánk geofizikai, hidrogeológiai szempontból kifejezetten jó lehetőségekkel rendelkezik! A földfelszín alatt általánosan kilométerenként mintegy 30 Celsius fokkal emelkedik a hőmérséklet. Hazánkban 1000 méter mélyen azonban már 60, 2000 méter mélyen pedig már több mint 100 fokos hévízek találhatók. Közvetlenül a felszín alatt pedig olyan kőzetek találhatóak, melyek természetes víztározóként működnek.
Sajnos az ország energiafogyasztásának jelenleg 1 %-át sem éri el a geotermikus energia felhasználása. A hatalmas potenciál azonban mindenképp megnyugtató energiapazarló korunkban.
Sajnos az ország energiafogyasztásának jelenleg 1 %-át sem éri el a geotermikus energia felhasználása. A hatalmas potenciál azonban mindenképp megnyugtató energiapazarló korunkban.
Megvolt az első geotermikus energia célú kútfúrás
Bár hazánkban már működik termálvízzel fűtött távhőszolgáltatás - a Csongrád megyei Kisteleken, ahol több intézményt is így fűtenek - az első olyan fúrásra, amely kifejezetten a felszín alatti melegvízkészlet energetikai célú felhasználását célozta, csak idén került sor.
A rosszemlékű Pannonplast megszűnése után létrejött jogutód, a tőzsdén is bejegyzett Pannenergy izlandi tanácsadókkal együttműködve igyekszik kiaknázni a hazai hévízbázist. Első fúrásuk Szentlőrincen történt, ahol 1600 m mélységből 80 C fokos vizet hoztak a felszínre. A kis baranyai település 900 távfűtéses lakását és a közüzemeket fogják geotermikus energiával ellátni.
Egyébként a Kisteleken működő rendszert is a Pannenergy építette ki, vagyis a már meglévő, a termálfürdő ellátására fúrt kutat fejlesztette tovább uniós forrásból. Az energetikai célú kiaknázáshoz ugyanis a fürdőgyógyászati tisztító, gáztalanító szűrésen kívül létre kell hozni egy un. visszasajtoló rendszert is, amely a kihűlt vizet visszajuttatja eredeti helyére, a földkéreg alá.
A cégnek több mint 30 magyarországi önkormányzattal van már megállapodása a geotermikus energia közös hasznosításra, hamarosan azonban több határon túli nagyobb várossal is előszerződést köt.
A Pannergy Nyrt. üzletfejlesztési igazgatója, Horuczi György korábban az MTI-nek azt mondta, hogy a 640 ezer távhővel fűtött lakás energiaigényének felét fedezhetné a geotermikus energia Magyarországon.
Nemrégiben a kiskunhalasi és a miskolci önkormányzattal hozott tető alá egy-egy projektcéget. Az ország harmadik legnépesebb városában például azt tervezik, hogy ezután nem csupán a Barlangfürdőben találkozhatunk a meleg hézízzel, de a város távfűtési rendszerében is a geotermikus energiára „állnak át”.