Hogyan ünneplik a húsvétot a nagyvilágban?

Utcai felvonulások, fesztiválok kísérik a húsvét ünnepét Buenos Aires-ben. A családok együtt vannak, elkészítik híres levesüket, nemzeti ételüket, a locro-t, ami után péksütemény és néhány pohár vörösbor következik. Sokan ilyenkor meglátogatják a világ első keresztény vidámparkját, a Tierra Santa-t, vagyis a Szentföldet, ahol Krisztus-korabeli Jeruzsálemet és a Biblia leghíresebb jeleneteit mutatják be a látogatóknak. Nem véletlen, hogy nagy népszerűségnek örvend, hiszen még a pápa is megáldotta a helyet.

Paszha-nak ejtjük oroszul a húsvétot, mely az orosz ortodox egyház legfontosabb ünnepe. 40 nappal előtte nem esznek húst, tejterméket, nagypénteken pedig az esti órákig egyáltalán nem fogyasztanak se húst, se italt. A pirosra festett tojások a feltámadást és az újjászületést szimbolizálják. A tojások közül nem eszik meg mindet, inkább elraktározzák őket, mert úgy vélik, a tojások segítenek megvédeni a házukat a különböző árvizektől, tüzektől és más természeti katasztrófáktól. A tojásokat el is cserélik egymás között. A leghíresebb orosz tojások pedig kétségtelen, hogy a III. Sándor orosz cár által rendelt tömör aranyból készült Fabargé-tojások. Belsejében picike tyúkot helyeztek el, amit ha kinyitunk, megtaláljuk a cári korona kicsinyített mását. Azóta már készültek gyémántból, smaragdból, ezüstből, rubinból is, mai tudásunk szerint 62 ilyen tojás létezik a nagyvilágban, amelyekből akár egy is dollár tízmilliókat ér.

Az ország különböző városaiban felvonulások, ünnepségek, és fesztiválok kezdődnek húsvét tájékán. Madridban Krisztus szenvedéseit ábrázoló szobrokat cipelnek, a felvonulók fehér köpenyt viselnek, hosszú hegyes kapucnival, a nők csipke fátylat és rózsafüzér gyöngyöket hordanak magukkal. A templomokban komolyzenei koncerteket tartanak. Pamplonában színes kosztümöket, és arcukat eltakaró hegyes kalapokat vesznek fel, ezekben indulnak a több ezer fős felvonulásra, kezükben pálmalevelekből készült csokrokat visznek. Vállukon Jézushoz köthető tárgyakat tartanak. Húsvétkor torrijast, azaz kenyérből, tejből és tojásból készült fahéjas bundás kenyeret csipegetnek.

Grúzia

Az év egyik legfontosabb ünnepének számít a húsvét Grúziában is, ahol az ünnep előtt 2 hónappal a vallásos grúzok nem fogyasztanak húst, tejterméket, halat és tojást sem. Virágvasárnap a templomba megszenteltetik azokat a barkákat, kis zöld ágakat, amiket ezt követően otthonaikban tartanak, és vigyáznak rájuk. Tojásaikat pirosra festik, ez a szín szimbolizálja Krisztus vérét. Húsvétvasárnap előtt egy héttel vízzel teli tálba vattákat helyeznek, megszórják egy marék búzával, és várják, hogy növekedjen. A zöld fű szimbolizálja számukra az új életet, Krisztus feltámadását. Emellett juhból kézült pörköltet, és mazsolával töltött süteményt, paskát fogyasztanak. Húsvéthétfőn sokan temetőbe indulnak és gyertyát gyújtanak halott szeretteiknek.

A görögök ortodox hitűek, és a húsvétot nem pár napig, hanem egy hétig ünneplik szerte az országban. A farsangi időszakot követően 50 napos böjt kezdődik, nagycsütörtökön húsvéti brióst esznek, amely három darab tésztából van összefonva, így a Szentháromságot képviseli, a tetejére piros tojásokat helyeznek el, éjszaka pedig virrasztanak. Pénteken szomorúság költözik a görög szívekbe, ilyenkor gyászolnak, és a templomok is megtelnek. Szombaton a piros tojások is előkerülnek, amikkel versenyeznek is. Összekoccintják őket, és akié nem törik be, az a nyertes. Gyertyákkal a kezükben vonulnak, majd este betérnek a legközelebbi tavernákba. Kecskét és bárányt fogyasztanak, amit a kalács követ. Görögországban hisznek abban, hogy aki húsvétkor születik, az nagyon szerencsés ember lesz.

A franciáknál érdekes módon nem a nyuszi hozza a tojásokat, hanem a repülő harangok. Úgy tartják, hogy nagypénteken a harangok Rómába mennek, tehát nem szólnak. Másnap reggel viszont újra hallhatjuk őket, ez jelzi, hogy elkezdődött az ünnep, a festett tojásokat az udvarban rejtik el, ahol a gyerekek keresgélni kezdik őket. Vannak helyek, ahol tojásvadászatokat tartanak. Bessiéres városában annyira szeretik az omlettet, hogy 15.000 tojásból készítenek egy hatalmasat egy négy méter széles serpenyőben, amelyből akár az egész város jól lakik. Igazi remekművek készülnek csokiból is, tojások, békák, nyuszik, tyúkok, amik ilyenkor a kézműves csokit készítők kirakatait díszítik. Főételnek ilyenkor a bárányt választják, amely szerencsét hoz nekik egész évben, a sonkát pedig fehérborban főzik meg.