A finnek legbizarrabb szaunázási szokásai

Hogy tudnak lemerülni egy jégkútban, és miért ilyen szent számukra a közel 2000 éves hagyomány? A hosszú idő alatt számtalan szokásuk született, melyek közül néhány számunkra felettébb érdekesnek tűnhet.

Hogy néz ki egy tökéletes nap a finnek számára? Kimennek a mökkibe, azaz a tengerparti faházakba, horgásznak, kirándulnak, szaunáznak és grilleznek, legfőképp a szaunából származó hő felett sütögetik a nyárson a kolbászokat. Ez nemcsak egy kiadós étkezést jelent, hanem ilyenkor hivatalosan is kezdetét veszi a nyári időszak, náluk tulajdonképpen ez a farsang. Sokszor a szaunában sütik a köveken egyik kedvenc nemzeti ételüket, a sült krinolint, azaz a makkarát.

Persze, nem erőszakból, hanem azért, hogy javítsák a vérkeringést. Ha Finnországban a szauna eszközök között faágakat, úgynevezett vihtákat, azaz szaunavirgácsot látunk, ne lepődjünk meg, ezeket komolyan használják a szaunában. Egymást is ű”kezelik” vele, hiszen hihetetlen módon, de vérpezsdítő masszázsnak számít a szaunavirgáccsal történő csapkodás. Sőt, úgy gondolják, hogy a szúnyogcsípést is enyhíti.  Technikája a következő: ha jól akarjuk csinálni, alulról felfelé kezdjük az ütögetést. A pórusok kitágulnak, a méreganyagok távoznak, a felmelegedést követően pedig sokan megmártóznak a hideg vizes medencében, vagy kinn a hóban, ezzel fokozva a vér áramlását.

A modern technológia előtt a szaunát használták a finnek mosakodásra, fürdésre, általában ebben a helyiségben volt a legnagyobb tisztaság. Szülésekhez és betegek gyógyulásához is tökéletes helyszínt jelentett. Az idősebb finn emberek még ma is elmondhatják magukról, hogy ők szaunában születtek. Finnország egykori első embere Urho Kekkonen - aki egyébként 1900-ban, egy szaunában született - a legfontosabb döntéseit rendszerint a forróságban üldögélve hozta meg.

Az egyértelmű, hogy a folyamatos folyadékpótlás nagyon fontos a szaunázás után, és azt is mindenki jól tudja, hogy az alkohol erre nem a legjobb ötlet. Ennek ellenére, a finnek rendszeresen fogyasztanak sört szaunázás közben, sőt, a szénre is előszeretettel locsolják. Talán ezért terjedhetett el világszerte a népszerű sörös felöntés a szauna ceremóniákon. Gondoljunk bele, milyen finom árpa, vagy malátaillat terjeng ilyenkor a szaunában!

Amikor jó ideje ülünk már a 100 fokos szaunában, és úgy érezzük, nem bírjuk már tovább, akkor le kell hűteni a testhőmérsékletünk a szabad levegőn sétával, majd hideg vízzel történő zuhanyzással. A finnek azonban inkább a hideg medencébe való merülést, extrémebb esetben, a jégkútban való merülést, lékben fürdést részesítik előnyben. De ez elég megterhelő is lehet a szervezet számára, mert az erek hirtelen összehúzódása miatt akár infarktust is kaphatunk, úgyhogy csak óvatosan, ha kipróbálná e finn módit.

Az, hogy számukra milyen sokat jelent a szauna, az is jelzi, hogy a gyerekeknek már kis kortól kezdve azt tanítják, viselkedjenek úgy, mintha templomban lennének. A káromkodást sem nézik itt jó szemmel. Az orvosok gyakran gyógyítottak itt. Rituális jelentősége is volt, Szent Iván-éjkor a finn szokás szerint az eladósorban lévő lányok kelendőségét speciális szaunázással „növelték.” Tulajdonképpen végigkísért az egész életüket, sokan itt születtek, és a halottaikat is itt ravatalozták fel.