Szaunatípusok

Annak érdekében, hogy a fafelületek sugárzó hőmérséklete a szaunázás kezdetekor elérje a kellő hőfokot, vagyis megközelítse a levegő 70-90 fokos hőmérsékletét, megfelelő időben el kell kezdeni a szauna fűtését. A finn szauna használatához szükséges felfűtési idő mérettől függően 30-45 perc, ám kerti szaunák esetén télen akár 90-150 percet is rá kell számítani a felfűtésre. Máskülönben túlságosan hosszúra fog nyúlni az izzadási idő. Ha megfelelően felfűtöttük, kívánság szerint használhatjuk akár egymást követő 2-3 vagy több alkalommal, 10-15 percre, rövidebb-hosszabb szünetek közbeiktatásával.

A finn szaunát ugyan száraz szaunának is nevezik, a víznek mégis alapvető szerepe van benne. Aki a kövekre vizet locsolva egyszer megtapasztalta a száraz és párás levegő változásának élményét, újra és újra szeretné átélni. A finn szaunában a kövek vízzel történő locsolása után a testben szétáramló frissesség érzését, a szabad légutak, valamint a rendkívüli koncentrálóképesség élményét csak nehezen lehet leírni. A relatív nedvességtartalom különböző értékeit a légnedvesség-mérő mutatja százalékos értékben kifejezve. A 70-100 °C-os belső hőmérséklethez 25-7%-os páratartalom ideális. A finn szauna egészségre kifejtett jótékony hatása mellett közös élményt jelent a családdal vagy barátokkal, ami gyakran órákon át tartható felejthetetlen élményt nyújt.

A Laconium a finn szauna hűvösebb változata. A hőmérséklet nem haladhatja meg az 55 fokot, és a páratartalom mindemellett elenyésző. Fokozza a vérbőséget és erősíti az immunrendszert.

A finn szauna és az infrakabin két egymástól alapvetően különböző dolog. Habár mindkettő az izzasztó hatáson keresztül javítja az egészséget és a közérzetet, mind a használat módja, mind az, ami az izzasztó hatást előidézi teljes mértékben eltérő.

Az infraszauna alacsonyabb hőmérsékleten működik, ami kellemesebb bent tartózkodást jelent. Az elektromos vagy fa kályha helyett infrasugarakkal melegítenek. Az infrasugarak a láthatatlan fénytartományhoz tartoznak, 2-25 mikrométeres hullámhosszon. Az infrakabin esetében a test melegszik fel a kabinban, a levegő csak kis mértékben. Míg a finn szaunákban a kabinhőmérséklet 70-100 °C, addig az infraszaunában csupán 30-65 °C van.

Ami azonos
A hagyományos szaunához hasonlóan kitágulnak az erek, folyamatossá téve a vérkeringést, felgyorsul az anyagcsere, növekszik a szervezet ellenállóképessége. A felesleges és káros anyagok a verítékkel együtt távoznak.

Ami eltérő
A normál szaunához képest eltérő működésből fakadóan vannak különbségek is hatásában. Az infrasugarak mélyen behatolnak a szervezetbe és belülről-kifelé felmelegítik azt. Az infrakabinban az infravörös sugárzástól izzadunk, amelynek hatása a bőr alsó rétegeibe is eljut, és a testet melegíti fel. Egy 30 perces használat 900 kalória veszteséget jelent! Emiatt fogyókúra szempontjából jobb. A normál szaunához képest használata az alakot jobban átformálja, az izomzat lazításában hatékonyabb, a nyirokfolyadék intenzív keringetésével jobban serkenti a testet. Pórustisztító és sejtregeneráló hatásának köszönhetően nagyon látványos hatása van a bőrre.  Az izzadás mennyisége kb. háromszorosa a hagyományos szaunáénak, 20-60 szoros méregtelenítő potenciállal rendelkezik és 3-7-szer nagyobb mennyiségű nem vízjellegű összetevő található a kiizzadt verejtékben.

A finn szaunát használhatjuk ülő vagy fekvő testhelyzetben is, mivel hatása független a testtartástól. Az infravörös sugárzás előnyeinek optimális kihasználása érdekében azonban fontos arra ügyelni, hogy a sugárzás egyenletesen érje testünket. A hatékony, minden területre kiterjedő infravörös sugárzás eléréséhez ajánlatos állandó testtartást felvennünk. Az infrakabinban - mivel alacsonyabb a hőmérséklete mint a finn szaunának - egy alkalommal kb. 30 percet is eltölthetünk. Az izzószálak felfűtéséhez pedig elegendő 5 perc. Használatuknál a gyógyító, egészségjavító szempont kerül előtérbe. Általában kisebb belső térrel rendelkeznek, az optimális infravörös sugárzás érdekében többnyire 1-2 személyes kivitelben készülnek. Az infrakabin működéséhez nincs szükség vízre, mivel a testre ható optimális infravörös sugárzás a lényeg.

Mivel az emberi test egy élő "biotároló", ezért számos méreganyag a bejutást követően nem tud egykönnyen távozni (nehézfémek), hanem felhalmozódik a szervezetben. Az infraszuna azonban megindítja a rejtett méreganyagok felbomlásának folyamatát is. A szauna és az infrakabin más-más módon járul hozzá egészségünk megőrzéséhez és javításához.

A gőzfürdőt már az ősi görögök is használták, ám mai hagyományát az orosz banja jelenti  - ahogy a szaunának (vagy száraz gőznek) a finn mökki. Az orosz szaunában a köveket 60 fokra hevítik és állandóan locsolják. Így nedves, trópusi klímához hasonló levegőt kapnak. A gőzfürdő és a szauna gyökerei tehát azonosak, ami a "kőizzasztó fürdőt" illeti. Ha a hőmérséklet a kövek lehűlésével csökkent, kevés vizet permeteztek a kövekre, amely azt azonnal elpárologtatta. Így folytatódhatott az izzadás és azt érték el, hogy rövid idő alatt felforrósodott a test és sok vizet volt képes elpárologtatni. A szükséges idő többnyire negyed órát sem tesz ki, ami olyan rövid, hogy ez alatt az idő alatt a szív és a vérkeringés még nem kap komoly terhelést. A szaunának és az orosz ?banja?-nak ez az előnye olyan nagy, hogy mindkettő igazi népfürdővé fejlődött.

A szaunához hasonlóan segíti szervezetünket a salakanyagoktól való megszabadulásban, hatékony immunerősítő és érregeneráló hatású. Élettanilag ugyan kevesebbet nyújt, mint a szaunázás, meghűléses betegségekkel szembeni gyógyhatása - inhalációs hatásmechanizmusa révén - azonban jobb. Aromaterápiára is alkalmas, noha ritkábban élnek vele, mint szaunázásnál. Különböző gyógynövényes oldatokat is forgalmaznak, melyeket az ionizált vízhez ma már automatikusan képes adagolni a gőzfejlesztő. Az aromaterápiának nem csak kedvező légúti, de lazító, nyugtató, stresszoldó hatása is van.

A gőz csupán 35-50 °C hőmérsékletű, ám ezt a 80-100%-os páratartalomnak köszönhetően sokkal magasabbnak érezzük. Mindazonáltal még így is könnyebb elviselni mint a forró szaunát. A levegő a gőzfürdőben olyan páradús, hogy azonnal újból lebegő vízcseppekké, forró köddé alakul át. A szauna erősen, a kevésbé forró, nedves gőz kíméletesebben izzaszt. Jótékony hatásuk és szakaszaik (hevítő-hűtő-pihenő) hasonlóak. Ha azonban gőzkamráról váltunk a hűtésre, először a légfürdőbe kell menni és utána következik a hidegvizű fürdő. Az orosz gőzfürdő kombinálása a meleg és a forró levegőjű helységekkel és meleg vizes medencével még az ókori rómaiaktól maradt fenn.  A tartózkodási idő, amely alatt felforrósodunk, szintén hasonló mint a szaunában, kb. 10-15 perc. Azt ajánljuk, mindenki aszerint válasszon közülük, melyikben érzi jobban magát. A gőz hatására is kitágulnak a bőr pórusai, tisztulnak, fokozódik a faggyúmirigyek elválasztása, élénkebbé válik a vérkeringés, az izmok ellazulnak, a légutak nyálkahártyájának hurutja is oldódik.

Gőzfürdőzésre sajnos kevés helyen (leginkább a gyógyfürdőkben) van lehetőség, bár már léteznek többfunkciós szaunakabinok is, amelyek száraz és nedves gőz előállítására egyaránt alkalmasak.

A Sanarium a szauna és a gőzfürdő keveréke, ahol a hőmérséklet 60 fok, a levegő páratartalma pedig 40-45%-os. Az enyhe izzadás különösen jó hatással van a magas vérnyomásra. Helyenként madárcsicsergést, vízcsobogást utánzó hangok és színes fényhatások segítik az ellazulást. A piros szín pezsdítőleg hat a bőrre és a mirigyekre, a sárga az anyagcserére és az idegekre. A zöld harmóniát áraszt, a kék nyugtat.

A Tepidarium a gőzfürdő keringést kímélő formája, 35-40°C-os helyiségben, közepes páratartalom mellet végzett pihenés. Az immunrendszert erősíti, kellemes relaxációs hatása van. A tepidáriumban a relaxálást átmelegített kőből, vagy márványból készült ágyak teszik kellemesebbé. A tepidáriumban az eltöltött idő hosszabb, mint a szaunában. Itt kényelmesen relaxálva órákat is eltölthetünk. Ideális a pihenőidők kitöltésére. Erősíti az immunrendszert anélkül, hogy a keringést megterhelné.

A Hamam (törökfürdő) 45 fokos hőmérsékleténél is fokozatosan, 20-30 perc alatt hevül a test, nincs hirtelen forróság, ami megterheli a szervezetet. A kellemesen nedves meleg a keringési problémákkal küzdőknek is hasznos. Ezután következhet a masszázs, melyet a törökök előmelegített márványlapon, masszírozó szivaccsal végeznek. A masszázs és a gőzölés között ajánlatos a hideg zuhany.

Az araboknál nagy hagyománya van az iszapfürdőnek (arabfürdő). A szaunájukban iszappakolást kennek az egész testre, majd gyógynövényes gőzt engednek a kabinba, és kb. 50 fokosra melegítik a hőmérsékletet. Az iszap leszedésekor az elhalt hámsejteket is leradírozzák. Végül meleg zuhannyal megtisztítják a bőrt, majd ápoló olajjal bekenik.