Ha csak fogyni akar, inkább ne böjtöljön
Múlt héten elkezdődött a böjti időszak, ennek fényében összeszedtük az okokat, hogy tulajdonképpen miért is vonjuk meg magunktól az ételt ilyenkor.
Nem véletlen, hogy az ételek megvonása szinte minden világvallás szerves részét képezi, a böjt során nemcsak szervezetünk, elménk is megtisztul. A nagy vallásalapítók mindig is hangsúlyozták a böjt fontosságát; Buddha, Mohamed és Jézus is hosszú böjttel készült fel küldetésére. Úgy vélték, a nélkülözéssel nemcsak a test, hanem a lélek és a szellem is megtisztul. A böjt során, nem csupán az ételtől kell megszabadulni, a gonosz, rossz gondolatoktól és cselekedetektől is tartózkodni kell. Az Ószövetségben emellett a böjt a gyász, a bűnbánat és a megtérés egyik kifejezési formája volt, ami alázatra nevel.
Manapság már nem szokás teljes böjtöt, azaz teljes étel megvonást tartani, a vallási felekezetek is csak részlegesen böjtölnek, például tartózkodnak húsok és tejtermékek fogyasztásától, esetleg naponta csupán egy alkalommal étkeznek. Emellett már nemcsak vallási okokból szokás böjtölni, ugyanakkor érdemes leszögezni, ha csupán a fogyás a célunk, akkor nem a böjt, hanem az életmódváltás a megoldás.
Bár szervezetünk méregtelenítését segíti a szilárd táplálék teljes vagy részbeni megvonása, ha ez nem jár együtt befelé figyeléssel és önvizsgálattal, akkor nem sok értelme van az önsanyargatásnak. A böjt egyik célja, hogy megismerjük és megpróbáljuk legyőzni saját korlátainkat.
Azt sem árt észben tartani, hogy az ételek részbeni vagy teljes megvonása rövid ideig jót tesz, hosszú távon azonban káros lehet, mivel az ilyenkor fogyasztott élelmiszerek nem tartalmazzák hiánytalanul a testünk számára szükséges tápanyagokat. Évente egy-két alkalomnál többször nem tanácsos böjtölni, akkor is célszerű szakemberrel konzultálni, betegeknek pedig csak orvosi felügyelet mellett ajánlott az ételmegvonás.
