Hogy és mennyi jódot együnk?
A jód korlátozott mennyiségben ugyan, de rendkívül fontos szervezetünk működéséhez. Felnőtteknek napi 0,15 milligrammra van szükségünk, amelyhez tengeri halakból, kenyérből, de akár az ivóvízből is hozzájuthatunk.
Szervezetünk egészséges működéséhez jódra is szükségünk van. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy az anyagcserénket szabályozó hormonokat pajzsmirigyünk kellő mennyiségben megtermelje. Világszerte közel 1 milliárd ember él a jódhiány határán, 200 millióan közülük pedig a csökkent jódbevitel következtében kialakult golyvás megbetegedésben szenvednek. A fejlettebb társadalmakban, így hazánkban is az ivóvíz, illetve a só jódozása útján biztosítják az emberek jódhoz jutását.
Terheseknek több kell
Jódot ételeinken keresztül viszünk be szervezetünkbe, fontos azonban a mértékletesség, hiszen a túlzott jódfogyasztás is bajt okozhat, például autoimmun betegség alakulhat ki. Felnőtteknek a napi javasolt mennyiség 0,15 mg, szoptatás és terhesség alatt azonban ennél valamivel több kell.
Tengeri hal, máj, csapvíz
Mivel Magyarországon (és általában Európában) a termőföld jódban szegény, külön is oda kell figyelni a megfelelő mennyiség elfogyasztására. A tengeri ételek általában jó jódforrások: a kagyló, rák, tengeri halak, illetve maga a tengeri só is tartalmazza.
De viszonylag magas a jódtartalma a fehér-, illetve a rozskenyérnek, a zabpehelynek, a rizsnek és a burgonyának is. Húsok közül a sertésmáj fogyasztása javasolt, 100 grammal ugyanis nagyjából fedezhető is a napi bevitel mennyisége. Érdekesség, hogy a csapvízben is van jód, ám az, hogy mennyi, az területenként változik (0,1-0,9 mg/l között). De az is garantálhatja a napi bevitelt, ha jódozott sóval ízesítjük az ételeinket.
Felszívódást gátló tényezők
A jód felszívódása függ a szervezet jódtelítettségétől. A felszívódását elég sok növény befolyásolja, többek között a kelkáposzta, fejes káposzta, retek, kelbimbó. Ezeken kívül hatással van rá még a fluorid és a nitrát is, mindkettő gátolja.
És hogy is van ez a radioaktivitással?
Kevesen tudják - talán inkább csak azok, akik megélték a csernobili katasztrófát -, hogy a jódnak a káros környezeti radioaktív sugárzások kivédésében is szerepe van. A "sugárzásvédő" hatás elég érdekes módon működik: megfelelő jódellátottság esetén a szervezet a radioaktív jódot nem engedi felszívódni és beépülni.
