Priessnitz módszerei: sarlatánnak tartották, de ma is hallgatunk rá
A 19. századi Németországban nagy hatást gyakorolt a pasztemberből lett orvos, Vinzenz Priessnitz, akit ma sokan a wellness egyik előfutáraként tartanak számon. Módszerének alapelve az volt, hogy nem a betegségeket, hanem magát a beteget kell kezelni...
A paraszti származású Vinzenz Priessnitz a sziléziai Gräfenbergben 1826-ban egy hideg vízzel gyógyító intézetet létesített. 1818-tól kezelte az őt a környékről felkereső pácienseit, de évekkel azelőtt már saját tüdőgyulladását és bordatörését is sikeresen kezelte ugyanezzel a módszerrel. Eleinte csak hideg vizes borogatásokat és lemosásokat alkalmazott, 1824-től a hideg vizes fürdőket izzasztások után rendelte el, két évvel később páciensei részére elrendelte a testrészek fürdetését (altest, láb, fej, szem), majd bevezette a hideg zuhanyozást.
Bár sarlatánságért feljelentették, 1831-ben mégis engedélyt kapott hideg vizet alkalmazó gyógyintézetének működtetésére, azzal a megszorítással, hogy gyógyszerek szedését nem írhatja elő, és sebészeti műtéteket sem végezhet.
Priessnitz szerint nem a betegségeket kell gyógyítani, hanem magát a beteget, annak életfunkcióit, gondolkodásmódját kell megváltoztatni. Az azonos betegségben szenvedő páciensek különbözőek, ezért mindegyiküknél különböző gyógymódot kell alkalmazni.
1831-nem még csak 64 beteg kereste fel, 1837-ben már több mint 500, 1839-ben kereken 1700, köztük 120 orvos, akik szintén hívei voltak a "hidegvízgyógyászatnak".
Bár sarlatánságért feljelentették, 1831-ben mégis engedélyt kapott hideg vizet alkalmazó gyógyintézetének működtetésére, azzal a megszorítással, hogy gyógyszerek szedését nem írhatja elő, és sebészeti műtéteket sem végezhet.
Priessnitz szerint nem a betegségeket kell gyógyítani, hanem magát a beteget, annak életfunkcióit, gondolkodásmódját kell megváltoztatni. Az azonos betegségben szenvedő páciensek különbözőek, ezért mindegyiküknél különböző gyógymódot kell alkalmazni.
1831-nem még csak 64 beteg kereste fel, 1837-ben már több mint 500, 1839-ben kereken 1700, köztük 120 orvos, akik szintén hívei voltak a "hidegvízgyógyászatnak".
Priessnitz a következő életviteli szabályokat írta elő:
- Hidegben is nyitott ablaknál kell aludni, hogy mindig annyi friss levegő legyen a szobában, hogy az ember ne izzadjon.
- Felkelés után fürdőt kell venni, alaposan megtörülközni, majd néhány pohár vizet inni. Ezután légfürdőt kell venni.
- Ezt követően valamilyen testgyakorlatot vagy fizikai munkát kell végezni.
- Minden reggel korán kell kelni, és nem túl későn lefeküdni.
- Egyszerű ételeket kell enni, lehetőleg kerülni kell az édességet és a forró italokat.
- Otthon nem szabad melegen öltözni.
Az alapvető cél a páciens szervezetének megerősítése, megedzése. A javasolt kúra a következő elemekből állt:
- Izzasztó pakolások, amelyeket hideg merülőfürdő követett.
- Megerőltető gyaloglás utáni zuhanyzás.
- Lég- és napfürdő.
- Mezítlábas séta a hajnali harmatban.
- Testedzés: fűrészelés, favágás, hólapátolás.
- Egyszerű ételek, mellé hideg víz.
