A fényallergia mindenkit fenyeget
A fényallergia kialakulásának hátterében kóros immunológiai reakció áll. Ennek a lényege röviden az, hogy a szervezetbe kerülő, vagy a bőrfelszínre felvitt egyes anyagok (krémek, gyógyszerek, táplálék kiegészítők) szerkezete fény hatására megváltozik és az immunrendszer egy speciális sejtféleségét, a hízósejteket kórosan aktiválja, amire ezekből a sejtekből hisztamin szabadul fel. A hisztamin és hozzá hasonló anyagok pedig a bőr kiütéses jellegű elváltozását okozzák.
Ez a reakciósor előzetes szenzibilizálódás után jön csak létre, miután korábban a szervezet már találkozott az allergén komplexszel. Fontos továbbá, hogy mind a kémiai anyag, mind az UV sugárzás szükséges, hogy az allergiás reakció kialakuljon. A bőrön vöröses, viszkető foltok jelennek meg, elsősorban a napsugárzásnak kitett helyeken, de egyéb fedett bőrterületeken is előfordulhatnak. A foltok akár 24-48 órával később is megjelenhetnek, így a beteg nem is gondolja, hogy összefüggés lehet a bőrtünetek és a napsugárzás között.
A fényallergiától megkülönböztetik a fényérzékenységet. A pontos oka ennek a jelenségnek nem ismert. Hasonló immunológiai háttere lehet, mint a fényallergiának, de attól számos pontban különbözik. A fényérzékenység bőrreakciója jóval gyorsabban, néhány perc vagy óra után alakul ki, és csak a napsugárzásnak kitett helyeken. A kóros reakcióhoz nem szükséges korábbi szenzibilizálódás.
A fényallergiától megkülönböztetik a fényérzékenységet. A pontos oka ennek a jelenségnek nem ismert. Hasonló immunológiai háttere lehet, mint a fényallergiának, de attól számos pontban különbözik. A fényérzékenység bőrreakciója jóval gyorsabban, néhány perc vagy óra után alakul ki, és csak a napsugárzásnak kitett helyeken. A kóros reakcióhoz nem szükséges korábbi szenzibilizálódás.
Fényallergiát kiváltó szerek
Számos szer ismert, ami képes kiváltani fényallergiát. Ezek közül csak néhányat említünk. Az egyik ilyen a fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő ketoprofen, a vérzsír csökkentő sztatinok, egyes antipszichotikus szerek, mint például a klórpromazin, rákos megbetegedésekben egyre gyakrabban alkalmazott tumor sejt növekedési faktorokat gátló szerek és többek között a szájon át szedett gombaellenes szerek közül például az itrakonazol.
Diagnózis felállítása és kezelés
A helyes diagnózis felállításának alapja a beteg részéről az együttműködés az orvossal, aki gyakran az anamnesztikus adatokból és a beteg megvizsgálása után diagnózishoz juthat. Annak a biztos felderítése, hogy milyen kémiai anyag lehet a felelős a bőrelváltozásért, néha összetettebb vizsgálatot igényel, ami hasonló más allergiavizsgálatokhoz, azzal kiegészítve, hogy természetesen kontrollálva, UV sugárzásnak is kiteszik a bőrt. Egyéb laboratóriumi vizsgálatok más betegségek kizárása érdekében történhetnek, például lupus kizárására autoantitesteket keresnek a vérben, vagy porphyria gyanújakor a porphyrin szintet méri a labororvos.
A fényallergia kezelése
A legjobbat akkor tehetjük, ha a betegség megismerése után tartózkodunk az allergiát kiváltó szer használatától és kerüljük az erős napsugárzást. Ha a tünetek kialakultak, antihisztamin tartalmú szerek szájon át szedése, illetve gyulladáscsökkentő, szteroid tartalmú kenőcsök lokális alkalmazása jöhet szóba. A szájon át történő szteroid kezelést csak az igen súlyos esetekben alkalmazzák.
