Augusztus végén nyit a Rudas új fürdőrésze, kötény helyett jöhet a fürdőruha
A Rudasban bármi elképzelhető, csak az nem, hogy az új fürdőrész megnyitása után úgy valósítják meg a koedukált fürdőzést, hogy ott nem lesz kötelező a fürdőruha viselése.
A koedukált fürdőzés szinte teljesen közkeletűvé vált az elmúlt négy évben a budapesti fürdőkben. A Király ezzel megszűnt a melegek szubkultúrája lenni, helyette nyitott a nyugdíjasok felé. A Gellértben a női és férfi termál másfél éve már szintén egyaránt használható mindkét nem számára. A Rudas az egyetlen, mely máig őrzi a fürdőzés évszázados hagyományát, mely nőket és férfiakat elválaszt. Vajon miért alakult ki ez a hagyomány?
A kérdés elég összetett, a törökfürdőkben nők és férfiak eredendően külön fürdőztek, ezt a nagy múltú fürdőkultúrát aztán átvették a XX. század elején indult hazai termálfürdők is, ahogy a Szent Gellért fürdő példáján is látjuk. Annál is inkább, mert az a prüdéria, amely még mindig jelen van a magyar fürdőkultúrában - gondoljunk csak a szaunahasználatra, mely németekkel, osztrákokkal ellentétben még alapvetően ma is fürdőruhás - 100 évvel ezelőtt méginkább meghatározó volt.
Ezek után kijelenthető, hogy a Rudasban bármi elképzelhető, csak az nem, hogy az új fürdőrész megnyitása után úgy valósítják meg a koedukált fürdőzést, hogy ott nem lesz kötelező a fürdőruha viselése. Ám, hogy az üzemeltető az utolsó kötényesben is a normális koedukáció felé törekszik, az valószínűsíthető. Bizonyára nem véletlenül tették ki a pénztárnál a Magyar Narancs által idézett feliratot, mely az új fürdőrész augusztusi megnyitásától a koedukált fürdőzés bevezetéséről tájékoztatja (szoktatja) a törzsközönséget.
Hogy aztán ebből lesz-e visszalépés, akár a férfi törzsvendégek, akár a női jogvédők nyomására - majd elválik. Egy biztos: a férfi napokat nem csak a nők nem szeretik, hiszen be sem jutnak a fürdőbe, de a férfiak közül is sokan túl hangosnak, és agresszívnek, macsónak érzik a fürdő hangulatát ezeken a napokon. Ellentétben a ma is koedukált hétvégékkel.
