Budapest a külföldiek szemével

Az összeállítás meglehetősen pozitív felütéssel kezd, hazánk fővárosát Kelet-Európa egyik legszebbjeként említi, köszönhetően a Budapestet kettéválasztó Dunának. Ezután a szerző az idelátogatóknak néhány tippet ad arra vonatkozóan, hogy hogyan is érdemes bebarangolni a várost, itt többek között kitér például a sárga festéséről könnyen felismerhető taxikra vagy a metróra. Az összeállítás külön kiemeli az 1-es metróvonal archaikus és különleges voltát, ami a világ második legrégebbi földalatti vasútja, a Világörökség része.

De lássuk, miért is tartja érdekesnek Budapestet a CNN és szerintük mit érdemes mindképpen megnéznie annak a turistának, aki hazánk fővárosába látogat!

Ez a neo-gótikus építmény 17 éven keresztül készült, 1902-ben készült el. A Parlament különlegessége, hogy az Angol Westminster Apátság ihlette. Michael Portillo, a brit politikusból lett riporter így jellemezte az épületet: ez az egyik legszebb törvényhozó intézmény a világon, a demokrácia katedrálisa. A Parlament előtti Kossuth Lajos teret nemrég újították fel, így innen már minden látogató zavartalanul élvezheti a Dunára nyíló fantasztikus panorámát.

Ez az épület még a Parlamentnél is hosszabb ideig, 50 éven keresztül épült, míg végül Budapest legnagyobb temploma 1906-ban megnyitotta kapuit. Az építkezés nem volt problémamentes, az épület kupolája leomlott, a balesetben a három vezető építészből kettő meghalt. A Szent István Bazilikában található Magyarország alapító királyának, Szent Istvánnak a mumifikált keze, a Szent Jobb. Különlegessége továbbá, hogy a kupola ugyanolyan magas, mint maga az épület és, hogy jogszabály tiltja, hogy olyan építményt húzzanak fel a városban, ami magasabb lenne nála.

A Magyar Állami Operaház az osztrák-magyar történelmi rivalizálás megtestesítője. Az Opera építésére az osztrák-magyar császár, Ferenc József adott engedélyt, sőt részben fizetett is érte. Egyetlen feltétele az volt, hogy a komplexum nem lehet nagyobb, mint a bécsi. A magyarok azonban agyafúrtak voltak és túljártak a császár eszén, végül kisebb, de sokkal fényűzőbb épületet építettek. A történet szerint a császár erre csak annyit reagált: Ezek a magyarok! Az Operaház az Andrássy úton található, ami pompás épületeivel és végeláthatatlan üzleteivel a Világörökség része.

A Dohány utcai Zsinagógát Nagy Zsinagóga néven is ismerik, ugyanis ez az egyik legnagyobb zsidó templom a világon. Az 1859-ben felszentelt komplexum magába foglal egy múzeumot és a hátsó udvaron egy emlékművet, ami a zsidó holokauszt áldozatainak állít emléket. Becslések szerint a II. Világháború alatt körülbelül 565000 zsidót gyilkoltak meg.

Budapestet sok külföldi a hidak városának is nevezi. Mind közül a legidősebb a Széchenyi Lánchíd, ami 1849-ben az első állandó hídként kötötte össze Budát és Pestet. A híd egy magyar gróf megbízásából készült, nevét is utána kapta. a 375 méter hosszú függőhidat egy angol mérnök tervezte, építését egy skót szakember felügyelte. Ahogy az összes budapesti hidat, ezt is felrobbantották a II. Világháborúban a város ostromakor, 1947 környékén azonban már újra biztosította a közlekedést a két városrész között. A híd teljes pompájában éjszaka, kivilágítva élvezhető igazán.

A Várnegyed szintén a Világörökség része, ami nagymértékben meghatározza Buda látképét. A Királyi palota rezidenciaként működött az 1300-as évektől egészen a 20. század elejéig, a magyar monarchia végéig. Az épület a háborúk és az ostromok miatt számos felújításon és újjáépítésen esett át. Ma már itt található a Budapesti Történeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria és az Országos Széchenyi Könyvtár. A Lánchídhoz hasonlóan, a Királyi Palota is éjszaka, kivilágítva ragyog igazán valódi teljességében.

A Halászbástya nevét onnan kapta, hogy a középkorban a halász céh volt felelős az épület védelméért. A ma is látható építmény 1895 és 1902 között épült, a régi várfalat azért építették újjá, hogy harmonizáljon a szomszédos Mátyás templommal. A bástya hét tornya a hét magyar törzset szimbolizálja. Innen lélegzetelállító kilátás nyílik a folyó melletti panorámára.

Annak igazolására, hogy nem minden budapesti épületnek kell 100 évesnek lennie ahhoz, hogy érdemes legyen megnézni, a listába került a Nemzeti Színház épülete is, amit 2002 áprilisában adtak át. Az eklektikus modern stílusban épült komplexum reflektál a város számos építészeti stílusára. A színház parkjában híres magyar színészek szobrai találhatók, legismertebb szerepükben.