Csupán minden harmadik magyar utazik
Felemás év volt 2014 a lakossági turizmus szempontjából a KSH adatai szerint. Miközben élénkült a forgalom, a lakosság egészének utazási aktivitása alig változott - csak minden harmadik magyar utazik.
A szálláshelyek, a vendéglátás és az egyéb turisztikai szolgáltatók szempontjából pozitív jelenség volt 2014-ben a forgalom élénkülése, hiszen egy év alatt jelentős mértékben nőtt a kereskedelmi szálláshelyek belföldi forgalma (a vendégéjszakák száma 7,1, a szálláshelyek bevétele 14,6 százalékkal), de a lakosság egészének utazási aktivitása alig változott. Szeptember végéig a magyar háztartások a belföldi turizmusra - az egynapos kirándulásokat nem számítva - 227 milliárd forintot költöttek, ami 10 százalékkal több volt, mint egy évvel korábban.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a lakosság utazási aktivitása 2008 és 2013 között lényegében folyamatosan csökkent, csak minden harmadik magyar utazik, a belföldi turizmusnak a fogyasztásban betöltött szerepe, aránya változatlanul - európai összehasonlításban is - nagyon alacsony.
Még messze van a válság előtti évektől
A többnapos turisztikai célú külföldre utazások száma csupán tavalyhoz képest élénkült, mégpedig 9 százalékkal, de messze van még a válság előtti évektől. Ennél azért érdekesebb, hogy a turisztikai céllal külföldre utazók 2014 első háromnegyed évében 340 milliárd forintot költöttek el, ami nemcsak hogy 12 százalékos bővülést jelent, de másfélszerese a belföldi költésnek.
Külföldre nem csak turisztikai céllal és nem csak több napra utazik a lakosság. Az utazások kétharmada (több mint 8 millió utazás) csak egynapos tartózkodással járó, vásárlás (3 millió), munkavégzés (1,8 millió) célú ingázás, illetve valóban turisztikai (3 millió) utazás.
Ugyanazok utaznak
Úgy tűnik, hogy az a bővülés, ami a kereskedelmi és egyéb üzleti céllal működő szálláshelyeken, valamint a turizmusra fordított kiadásokban megjelenik, lényegében ugyanazoknak a társadalmi rétegeknek a gyarapodó fogyasztása, akik eddig is részt vettek a turizmusban. Az érintett kör érzékelhető mértékű bővülése tehát majd akkor várható, ha az életszínvonal, életminőség, az úgynevezett diszkrecionális jövedelemhányad (a lakossági hitelhelyzet konszolidálódásának és a reáljövedelmek javulásának hatására) tartósan növekszik majd.
Forrás: Turizmus.com
