Fövényes part épül a Gróf-tó körül a tatai fürdőben

Michl József hozzátette, a kotrás után mélyebb és tisztább lesz a tó vize, mivel megszűnik az algásodás és növekszik az öntisztulás. A tavat körülvevő betonkoszorút elbontják, a fürdőzők fövenyes parton közelíthetik meg a vizet.

A teljes projekt költsége 50 millió forint, a pénzt az önkormányzat a saját költségvetéséből fedezi. A tófenék kotrása várhatóan novemberben fejeződik be.

Tatán a 2-3 millió évvel ezelőtti dunántúli vulkánkitörések törésvonalai mentén 16-22 fokos források fakadnak. Ezeket az 1800-as évek végén Budapest vízellátására akartak használni, majd az elképzelést elvetették, mert a víz Budapestig csak 17-18 fokosra hűlt volna le.
A forrásokból és azok lefolyó vizéből kialakított fürdőben lévő legnagyobb tavat még Esterházy grófné használta fürdésre, ezért Grófi-tónak nevezik. A tó a tatai forrásokkal együtt a tatabányai szénbányászat vízkiemelése miatt 1973-ban elapadt, majd a vízbázis védelme érdekében agyagréteggel terítették be.

A bányászat megszűnése után a források visszatértek, 20 év alatt 40 méterrel nőtt a karsztvízszint magassága. Tatán ma naponta több mint 30 millió liter víz jut a felszínre a visszatérő forrásokból.

A Grófi-tóban is több forráscsoport tört fel. Ezekből naponta 15 millió liter, 20-22 fokos víz kerül a felszínre, a mennyiség a Fényes források összes vízhozamának körülbelül hatvan százaléka.