Ilyen volt - ilyen lett a Rudas. Csodafürdőt álmodtak nekünk a Duna-partra

A Rudas Gyógyfürdő szomszédságában álló műemléki épületben két évtizeden át a Fővárosi Ásványvíz és Üdítőipari Vállalat palackozó üzeme működött. A cég a fővárostól bérelte az épületrészt. Azt, hogy ipari tevékenységet, ilyen huzamosan ezen a turisztikailag frekventált területen miért folytathatott, a korábbi városvezetéstől kellene megkérdezni.

Ám a 2013-ra a fürdő melletti épületcsoport a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt ingatlankezelésébe került, és a fővárosi fürdővezetők azonnal egy modern élményfürdőről kezdtek álmodozni.

Bár 2014 őszére tervezték az átadást, bevallom, tavaly januárban - mikor a hír szárnyra kelt - nem hittem volna, hogy két évnek sem kell eltelnie, és az álom valósággá válik. Valahogy nem így mentek azelőtt a dolgok. "Úgy tűnik, a fővárosi fürdőigazgatóság végre a jó gazda szemével néz a jószágra, és hosszú távú tervekkel, a gyarapítás igényével nyúl hozzá. Ha a tervek megvalósulnak, a Rudas néhány év múlva igazi fürdőkomplexummá válva Budapest fürdőváros vezérhajója lehet" - írtam anno a hírre reagálva.

Nos, "néhány évet" sem kellett várnunk, és valóban kész. Sőt impozánsabb, mint a tervező Nirmana Építésziroda tervrajzain!

Már annak is örül az ember, hogy eltüntették azt a szégyenfoltot, ami a Rudas mellett évtizedeken át látható volt. A városnak ez a pontja, az Erzsébet híd budai hídfője ugyanis csak közvetlenül a második világháború után mutatott rondább képet, mint éppen közelmúltunkban. A teljes épületcsoport felújítása és kézenfekvő - okosan a fürdőhöz kapcsolt - hasznosítása, a dinamizmus, ahogyan ilyen gyorsan és ilyen színvonalon elkészült: Magyarországon még álomszerű. Mindezt uniós források nélkül. Talán azért is ment ilyen gyorsan...