Jeges fürdőzés: ünnep, szertartás és bolondozás a világ körül

Finnországban, Észak-Oroszországban, Norvégiában, Svédországban, Dániában, Észtországban, Litvániában és Lettországban a jeges úszás hagyománya a szauna világához kapcsolódik. A 60-100 °C közötti száraz melegben való szaunázást és a jég közé csobbanást felváltva gyakorolják, akár egymás után 4-5 alkalommal. A jeges fürdő és úszás pozitív hatással van a közérzetre, oldja a stresszt, segít az álmatlanság leküzdésében és enyhíti a fájdalmakat. A jeges vízbe való csobbanás növeli az immunitást és erősíti a szervezetet, melynek köszönhetően ellenállóbbá válunk a betegségekkel szemben. Kedvenc nemzeti hobbijuk az „avanto”, amihez mindössze egy lyukat kell fúrni valamelyik közeli tó jegébe és már indulhat is a szórakozás. Helsinkiben számos helyen biztosítják az öltözőket és szaunákat azok mellett a lékek mellett, ahol meg lehet mártózni.

A franciaországi Dunkirkben kb. 500-an merültek meg a hideg vízben tavaly is, ahogy minden évben. A színes jelmezbe öltözött fürdőzők nagyon élvezik a kihívást, és remek bulit csapnak ilyenkor a tengerparton, régi stílusú fürdőruhákba öltözve, bajuszokkal és parókákkal, több mint 10 percet töltenek a vízben. Voltak olyan úszók is, akik inkább életmentőnek öltözve csobbantak a jeges vízbe. Mindenki egészségét mentőcsónakos orvosok vigyázták az Északi-tengerben.

Kínában több mint 200.000 tagot számlál az a Téli Úszó Egyesület, melynek tagjai között 10 és 80 éves korosztályból is találunk bátor vállalkozókat, akik Harbinban, a világ legnagyobb jégfesztiválján is megmártóznak a jeges vízben. Taiyuanban és Dalianban, ahol a levegő hőmérséklete télen gyakran –10 ° C alatt van, több száz férfi és nő úszkál minden nap a jeges Fen folyóban, megtisztulást remélve, itt még úszóversenyeket is rendeznek.

A masszázs, a gőzfürdő, a szauna különleges és rendkívül extrém keveréke az orosz jeges fürdőzés szokása. Ennek fontos része a speciális orosz szauna, a banja, az itt eltöltött 15-20 perc után pedig jön az ugrás a szauna melletti tó jeges vizébe. A vízfelszín természetesen vastagon be van fagyva, erre léket vágnak, itt ugrik a vízbe a vállalkozó szellemű fürdőző. 2018-ban - 10 fokos hidegben rendeztek úszóversenyt Kalinyingrádban. Vízkeresztkor szerte Oroszországban az orosz ortodox hívők a jeges vízbe merülés előtt keresztet vetnek - ilyenkor kereszt alakú léket vágnak a befagyott tavak jégpáncéljába, és imádkozva háromszor merítkeznek a -15 fokos hidegben. A Szovjetunióban a keresztényüldözések miatt akkoriban így fejezték ki az emberek a vallásosságukat. Jakutföldön több mint 60 ezren mentek bele a jeges folyóba a mínusz negyven Celsius-fokos hidegben. Moszkvában, 30 000 hívő úszott a 2010-es Vízkereszt idején. A szertartást Fehéroroszországban, Ukrajnában, Kazahsztánban és Kirgizisztánban is betartják.

Január 6-án, vízkeresztkor az ortodox papok fa kereszteket dobnak a vízbe, amit aztán a hívőknek kell visszahozni. Úgy vélik, hogy a keresztet megtaláló személy megszabadul a gonosz szellemektől. Ugyanezt a hagyományt még Görögországban, Montenegróban és Szerbiában is űzik.

Az olaszok látványosabban adták meg a módját az fürdőzésnek. Négy műugró 2018-ban vállalta, hogy beugrik a Teverébe, mely Rómában 1946 óta hagyomány, a folyó partján pedig több százan nézték a szokatlan újévi ünnepséget.