Mit tehetünk a szúnyogok ellen?
A száraz időjárás miatt idén talán kissé kevesebbet szenvedtünk a szúnyogoktól, ám előre félhetünk, mi lesz egy-egy sok esővel érkező hidegfont után. Hogy mit tehetünk a szúnyogok ellen, az Ideál Életmódmagazin cikkéből tudtuk meg.
A meleg beköszöntével megjelennek a vízparti, röpködő „ragadozók”: a szúnyogok, a trópusi éghajlaton nyaralók pedig közeli rokonaikkal, a moszkitókkal ismerkedhetnek meg. Róluk mindannyian jól tudjuk, hogy kórokozókat, betegségeket terjesztenek, s a bőrünkön keletkező égető foltokon kívül csípésükkel akár allergiás reakciókat is kiválthatnak…
A moszkitók minden olyan élőlényre lecsapnak, aminek/akinek az ereiben meleg vér csörgedezik, ugyanis ebben a testnedvben találják meg a szaporodásukhoz elengedhetetlen „hozzávalókat”, fehérjéket. Igazi ragadozók.
Bűnös szúnyognyál
A náluk milliószor nagyobb embert is félelem nélkül „támadják meg”. Tulajdonképpen maga a csípés nem fáj, meg sem érezzük. A viszkető érzést a hátramaradó szúnyognyál okozza.
Első reakciónk általában a csapkodás, amikor észrevesszük, hogy szúnyogok vagy moszkitók vadásznak ránk. Egy kisebb, zárt szobában remek fegyver lehet ellenük a spray is, de a megoldás mégis az, ha elfedjük a „vér szagát”. Igen ám, de hogyan?
Hol csípnek?
A szúnyogok és a moszkitók összetett érzékelőszerveikkel meg tudják állapítani a levegő hőmérsékletét és nedvességtartalmát. Ebből következtetnek arra, hol lehet számukra alkalmas célpont. Ezt követően megközelítik áldozatukat, és addig köröznek körülötte, amíg megtalálják a vérszívásra alkalmas bőrfelület legvékonyabb részét.
A repellensek olyan folyadékok, amelyeknek a fagyáspontjuk magas, vagyis: hatékonyan alkalmazhatóak a szúnyogok ellen. A bőr bekenése után, amikor a levegővel érintkeznek, rögtön „megfagynak”, így hűtik annak felületét, vagyis: kémiai összetételüknél fogva megváltoztatják a testfelület hőmérsékletét és nedvességét, így becsapják a rovarok radarjait. Hatásukra még a testkörnyéken lévő levegő hőmérséklete is 1,75 fokkal csökken, azaz megszűnünk létezni a vérszívók számára.
Mindezt jól tudják a szúnyogriasztó-gyártók is. A kérdés csupán az számukra, hogy milyen repellenssel jelenjenek meg a piacon. Léteznek ugyanis szintetikus-, illóolajos és növényi olajos-alkoholos alapanyagból gyártott készítmények is.
A moszkitók minden olyan élőlényre lecsapnak, aminek/akinek az ereiben meleg vér csörgedezik, ugyanis ebben a testnedvben találják meg a szaporodásukhoz elengedhetetlen „hozzávalókat”, fehérjéket. Igazi ragadozók.
Bűnös szúnyognyál
A náluk milliószor nagyobb embert is félelem nélkül „támadják meg”. Tulajdonképpen maga a csípés nem fáj, meg sem érezzük. A viszkető érzést a hátramaradó szúnyognyál okozza.
Első reakciónk általában a csapkodás, amikor észrevesszük, hogy szúnyogok vagy moszkitók vadásznak ránk. Egy kisebb, zárt szobában remek fegyver lehet ellenük a spray is, de a megoldás mégis az, ha elfedjük a „vér szagát”. Igen ám, de hogyan?
Hol csípnek?
A szúnyogok és a moszkitók összetett érzékelőszerveikkel meg tudják állapítani a levegő hőmérsékletét és nedvességtartalmát. Ebből következtetnek arra, hol lehet számukra alkalmas célpont. Ezt követően megközelítik áldozatukat, és addig köröznek körülötte, amíg megtalálják a vérszívásra alkalmas bőrfelület legvékonyabb részét.
A repellensek olyan folyadékok, amelyeknek a fagyáspontjuk magas, vagyis: hatékonyan alkalmazhatóak a szúnyogok ellen. A bőr bekenése után, amikor a levegővel érintkeznek, rögtön „megfagynak”, így hűtik annak felületét, vagyis: kémiai összetételüknél fogva megváltoztatják a testfelület hőmérsékletét és nedvességét, így becsapják a rovarok radarjait. Hatásukra még a testkörnyéken lévő levegő hőmérséklete is 1,75 fokkal csökken, azaz megszűnünk létezni a vérszívók számára.
Mindezt jól tudják a szúnyogriasztó-gyártók is. A kérdés csupán az számukra, hogy milyen repellenssel jelenjenek meg a piacon. Léteznek ugyanis szintetikus-, illóolajos és növényi olajos-alkoholos alapanyagból gyártott készítmények is.
-
Az első csoportba tartoznak a DEET, DMP és BAP feliratú tubusok. Az ilyen kémiai összetevők tartós védelmet biztosítanak, és ritkábban váltanak ki allergiás bőrreakciókat, mint például az illóolaj-alapú kencék. Hátrányuk azonban, hogy más mellékhatásuk előfordulhat. Kivétel ez alól a BAP, amely eddig semmilyen káros következményt nem „produkált”.
-
Az illóolaj-alapú szerek – amelyeket például eukaliptuszból, levendulából, ibolyából vagy borsmentából készítenek – már régóta ismertek. Tartósságuk azonban véges, mivel gyorsan párolognak. Ráadásul nem biztos, hogy mindenki kellemesnek érzi illatukat. Érzékeny bőrűeknek azonban nem ajánlatos ilyen riasztókat használniuk, mert bőrükön esetleg bőrpír, kiütés is megjelenhet.
-
A növényi olajok és az alkohol kombinációjából jöttek létre a legmodernebb sprayk. Növényi összetevőként általában kókuszzsírt adagolnak hozzájuk, ily módon bőrápoló s esetenként még napvédő hatásúak is lehetnek. Hatóidejük hosszú, akár hat-nyolc óra is lehet.
Érvek, ellenérvek
Fontos szempont még, hogy milyen körülmények között alkalmazzuk a rovarirtókat. Csak kifekszünk napozni a balkonra, vagy erősen megizzasztjuk magunkat sportolás közben… Hiszen a szúnyogok akár az egy négyzetcentiméternyi „kezeletlen” felületet is azonnal kiszúrják maguknak.
Fő elvárásunk tehát, hogy a repellens jól „tapadjon” bőrünkre, akár egy lakk. Igen ám, de ne feledjük, hogy kémiai összetevőik szétmarhatják napszemüvegünket, körömlakkunkat, foltot hagyhatnak a perlon- és a nejlon-anyagokon, kifakíthatják fürdőlepedőnket. Ráadásul károsíthatják nyálkahártyáinkat, ezáltal szemünk, szánk és orrunk kerül veszélybe… Ráadásul bögöly vagy kullancs ellen újabb szereket kell vásárolnunk. Sajnos biztosan, tökéletes megoldást egyetlenszer sem nyújt.
Egyéb csípések
A gyerekek szeretnek nyáron mezítláb mászkálni.
Sokszor – főleg lóherés réteken – méhbe, darázsba léphetnek. Az utóbbi csípése lúgos, ezért savas kémhatású növényekkel és növényi oldatokkal tudjuk jól enyhíteni a módfelett kellemetlen tüneteket (pl. házi kövirózsa levelével, aminek a belseje hordozza a gyógyírt, vagy hagymaszelettel). Ha nincs kéznél ilyesmi, ecettel is bekenhetjük a duzzanatot.
A méh- és a hangyacsípések savasak. Itt tehát pont fordítva, lúgos „gyógyszerre” van szükségünk. A méhcsípés helyét kenjük be jéghideg vízben feloldott szódabikarbónával!
Tartsunk otthon mindig kalciumot és antihisztamin-hatású krémeket!
Fontos szempont még, hogy milyen körülmények között alkalmazzuk a rovarirtókat. Csak kifekszünk napozni a balkonra, vagy erősen megizzasztjuk magunkat sportolás közben… Hiszen a szúnyogok akár az egy négyzetcentiméternyi „kezeletlen” felületet is azonnal kiszúrják maguknak.
Fő elvárásunk tehát, hogy a repellens jól „tapadjon” bőrünkre, akár egy lakk. Igen ám, de ne feledjük, hogy kémiai összetevőik szétmarhatják napszemüvegünket, körömlakkunkat, foltot hagyhatnak a perlon- és a nejlon-anyagokon, kifakíthatják fürdőlepedőnket. Ráadásul károsíthatják nyálkahártyáinkat, ezáltal szemünk, szánk és orrunk kerül veszélybe… Ráadásul bögöly vagy kullancs ellen újabb szereket kell vásárolnunk. Sajnos biztosan, tökéletes megoldást egyetlenszer sem nyújt.
Egyéb csípések
A gyerekek szeretnek nyáron mezítláb mászkálni.
Sokszor – főleg lóherés réteken – méhbe, darázsba léphetnek. Az utóbbi csípése lúgos, ezért savas kémhatású növényekkel és növényi oldatokkal tudjuk jól enyhíteni a módfelett kellemetlen tüneteket (pl. házi kövirózsa levelével, aminek a belseje hordozza a gyógyírt, vagy hagymaszelettel). Ha nincs kéznél ilyesmi, ecettel is bekenhetjük a duzzanatot.
A méh- és a hangyacsípések savasak. Itt tehát pont fordítva, lúgos „gyógyszerre” van szükségünk. A méhcsípés helyét kenjük be jéghideg vízben feloldott szódabikarbónával!
Tartsunk otthon mindig kalciumot és antihisztamin-hatású krémeket!
