Nyár, strand, pasik, tetoválás - neked bejön?
Bár nem mindenki lelkesedik érte, a fiatalok előtt egyértelműen vagány dolognak számít. A fitness-őrültek körében pedig - legyen az nő vagy férfi - nem is számít, akinek még nincs. Náluk a testkultúra elengedhetetlen része. De vajon minden kivarrt férfitest vonzóbb lesz? Vagy van különbség tetkó és tetkó között? Nézzük csak!
Itt van rögtön a "baj" okozója, David Beckham, aki sportpályafutása csúcsán is sokkal inkább divatikonnak, mint sportolónak számított. Abban, hogy a tetoválás ennyire divatba jött a férfiak körében, jócskán megvan a maga része!
Az észak-londoni munkáscsaládban született focista megtestesítője annak a társadalmi rétegnek, akik lelkesednek a tetoválásokért. Angliában, ha a társadalmi státuszt kutatva nem tudják megállapítani valakiről: az alsó-, vagy a felső középosztályba tartozik-e, megkérdezik tőle, szereti-e a focit... Nos, a labdarúgás és a tetoválások iránti vonzódás a nyugati társadalmakban semmiképpen sem arisztokratikus vonás.
De rögtön nézzük is meg Beckham mókás pandanját! Ebből már látszik, hogy a menő tetkó önmagában vajmi keveset ér - kigyúrt, de legalábbis sportos férfitesten kell szerepelnie ahhoz, hogy igazán menő legyen.
Mondjuk ilyeneken! Az sem árt, ha némi szín is van benne, a fekete-fehér ma már nem olyan trendi, David! A másik nagy kérdés természetesen a száma, a kiterjedése, és hogy a test mely felületét fedi. Mindenre található jó és rossz példa.
Ez az, ami például borzalom.
Elnagyolt nonfiguratív embléma, aminek nagyjából egy célja lehetett: jó nagy legyen!
Bár ha jól megnézzük, egy cserkész liliomról van szó, ami szép hagyományokat testesít meg. A körülötte elhelyezkedő további ívek, és viselőjének stílusa miatt azonban inkább arra gyanakszom: egyszerűen csak egy mintát rakatott a hátára...
Pedig a tetoválás motívumához való személyes kötődés fontos, hovatovább a műfaj elengedhetetlen része lenne.
Teo Wassermann
