Pancsoló kislány

A 2013-as év a fürdők számára a szélsőségekről szólt, mellyel üzemeltetők az éves tervek meghatározásánál nem számolhattak. A február és március hónapokban tapasztalt hideg időjárás és a havazás okozta országos katasztrófahelyzet, a júniusi árvíz következtében időszakosan bezárt fürdők és az előző évinél változékonyabb nyár (átlagos időjárás és kánikula) kihívások elé állította a fürdőüzemeltetőket.

A fürdők többsége az idei évre vonatkozóan 3-5% közötti árbevétel növekedést és kismértékű látogatószám változást tervezett. Az év első nyolc hónapjának adatai alapján átlagosan 5,6%-os árbevétel emelkedést értek el, a felmérésben részt vevő 47 fürdő esetében az összesített nettó árbevétel meghaladta a 14,8 milliárd Forintot. Az adatok a fürdőüzemeltető társaságok fürdőszolgáltatásaira vonatkoznak (pl. belépőjegyek, gyógyszolgáltatások, stb.), azonban a fürdőket üzemeltető társaságok árbevétele némileg nagyobb mértékben, 6,9%-al 24 milliárd Forintra emelkedett. A nyári szezon (június-július-augusztus) fürdőszolgáltatásokból származó árbevétele átlagosan 3,4%-al emelkedett, mely értékben nagy eltérés tapasztalható az országon belüli növekmény tekintetében. Kelet-Magyarország fürdői átlagosan 1,6%-al növelték árbevételüket, addig a Dunától nyugatra található fürdők 7 %-al. Budapest és az agglomerációjában található fürdők árbevétele 3,9%-al emelkedett. A nyári szezon bevétel aránya az év első nyolc hónapjában átlagosan 58,9%-ot tett ki. A nyári szezon forgalmának leginkább kitett fürdők az ország keleti felében találhatók, ahol a nyári szezon bevétel aránya meghaladta a 68%-ot, míg a Budapest és agglomerációban található fürdők bevételének 48,9%-a koncentrálódott a nyári időszakra.

A látogatószám tekintetében beigazolódott a régi szakmai tapasztalat, mely szerint átlagárat és forgalmat egyidőben növelni nem lehet. A látogatószám az év első nyolc hónapjában stagnált, míg a nyári időszakban 0,8%-al csökkent, így a vizsgált fürdők 9,3 millió (I-VIII. hó) és 5,7 millió (VI-VIII. hó) regisztrált fürdőzőt fogadtak. Nyári szezonban növekedni a nyugati országrészben található fürdők tudtak, átlagosan 1,7%-al, míg a Budapest és agglomerációjában találhatók forgalma 3,8%-al esett vissza.

Az átlagár tekintetében jelentős különbségek tapasztalhatók az országrészek között. Átlagosan 4,3%-al növekedett az átlagár, melyen belül a keleti országrészben a nyári időszakban 2,1%-al, míg Budapesten és környezetében 8%-al. Az átlagár értékeken belül is jelentős trendek figyelhetők meg. A keleti országrész fürdői alacsony szinten tartják a belépőjegyek és szolgáltatásaik értékét (1.234,- Ft), addig Budapest és környezetében az átlagár közelít a 2.400 Forinthoz, mely közel dupla különbség.

A Széchenyi Pihenőkártya forgalma kedvezően hatott a forgalomra az év első felében, míg a nyári időszakban a SZÉP forgalmat tovább növelte a fürdőszolgáltatások mindhárom zsebből történő térítésére történő áttérés. Országosan a SZÉP összesített felhasználása az év első 8 hónapjában 48,5 milliárd forintot ért el, melyből a szabadidő zsebről történő összesített költés meghaladta a 6,7 milliárd Forintot. A Szövetség felmérésében részt vevő fürdők ugyanezen időszak alatt 1,3 milliárd forintos forgalmat regisztráltak, mely a szabadidő alszámla 20%-os lekötésének felel meg. Júliusban a többi alszámlára is kiterjesztett fürdőszolgáltatások tovább növelték a felhasználás arányát, a nyári hónapokban az első nyolc hónap 70,5%-a teljesült. A fürdők 2012 első negyedévében csatlakoztak a SZÉP kártya elfogadók közé, így éves összehasonlításban a növekmény többszöröse az előző évinek. Az értékelés kiindulási alapjaként a nyári adatokat tudjuk venni, melyek a vizsgált 47 fürdőben 66,1%-al haladták meg az előző évit, elérve a 963 millió Forint forgalmat.

Az egy fürdőlátogatóra eső SZÉP kártya felhasználás tekintetében érdekes trendek figyelhetők meg. Átlagosan a fürdőszolgáltatásokhoz kapcsolódóan 167 Forintos átlagos SZÉP felhasználást regisztráltak a fürdők a nyári időszakban. A nyugati országrész fürdőinél 197 Forint, míg az ország keleti felében található fürdőinél 155 forint.

Az elmúlt években az Üdülési Csekk felhasználásának csúcsán a fürdőszolgáltatások árbevételének 17-18%-t tette ki áltagosan a cafeteria elem. A 2011 és 2012-es évben történt változások miatt a turisztikai költést ösztönző béren kívüli juttatás jelentősen visszaesett, melynek következtében folytatott a Szövetség lobbitevékenységet az alszámlák közötti átjárhatóság érdekében. Az idei nyári szezonban a korábbi trend megfordult és a fürdők árbevétel arányos SZÉP forgalma közelít a korábbi értékekhez. 2013 nyarán átlagosan a fürdőszolgáltatások árbevételének 11%-t fedezték SZÉP kártyával, az átlagot Budapest és agglomerációja rontotta 7,6%-os átlagértékkel, míg az ország további fürdői árbevételük 12,3-13,5%-át fedezte a SZÉP kártya forgalma.

A felmérést a Magyar Fürdőszövetség tagjai körében végezte, melynek eloszlása a megnevezett országos lehatárolások tekintetében: Kelet-Magyarország 22 fürdő, Nyugat-Magyarország 10 fürdő, Budapest és agglomerációja 15 fürdő.