Skandallum: mobil a szaunában

Sokaknak szórakozás, sokaknak buli, és van, akinek relaxáció vagy szimplán kikapcsolódás elmenni hétvégén szaunázni. Egyedül vagy társaságban, ebből a szempontból mindegy, hiszen ez egy olyan pihenés, ahol mindenki kedvére kapcsolódhat ki, persze bizonyos írott és íratlan szabályok betartása mellett. Fontos, hogy figyeljünk egymásra, tartsuk tiszteletben a velünk szaunázók pihenési szándékát, igyekezve nem zavarni őket. Mindenesetre az biztos, hogy a szaunázni járók, még ha ezt éjszaka teszik is, nem az igazi éjszakai életre kíváncsiak, sőt lehet, pont ez elől vonulnak inkább félre, csendes pihenésre. Sajnos tudjuk, hogy vannak egyének, akik szeretnek a középpontban lenni, fontos számukra, hogy róluk szóljon az este, mindent megtesznek egy kis figyelemért. Ezzel még nem is lenne túl nagy baj, de ha ezt agresszívan teszik, akkor nagyon sok vendég kikapcsolódását ronthatják el. Nekik semmi nem számít, mindenekfelett állónak érzik magukat, és ha valaki a szabályokra hívja fel a figyelmüket, akkor még a fenyegetéstől sem riadnak vissza.

Történt ez így ezen az estén is, mikor egy kedves vendég mobiltelefonnal ült be a programra. Már a fellépés is érdekes volt, de ezt csak tetőzte, mikor megszólalt a telefon a szaunában. Először mindenki meglepődött, majd megkértük a fontos és nagyon erős urat, hogy a beszélgetést a szauna előtt folytassa le. A reakció vérlázító volt, agresszívan tudatta a jelen lévőkkel, hogy már az is durva, hogy hozzá merünk szólni. A telefon harmadszori csörgése után kifáradt a szaunából, és alig várta, hogy mindenki kimenjen és ő újra értésünkre adhassa, magasabbrendűségét. Ezt természetesen nem ment gyorsan, mert még vagy 3-szor végig kellett hallgatnunk az agresszív hangnemű kioktatást. Egy biztos, mindent elkövetett, hogy megértsük,  bizony ő lakik ott és mi vagyunk a vendégek, akik jóval alacsonyabb szinten vagyunk hozzá képest. De jó érzés volt, hogy a klubtagok együtt voltak és érezni lehetett az összetartást.

Akik járnak az éjszakában, tudják, hogy a közbiztonság ma hol tart kis hazánkban. Bízunk benne, hogy a szaunázás soha nem lesz egy olyan kikapcsolódás, ahol félnünk kell, vagy félteni kell szeretteinket. Nem könnyű ebből a szempontból sem a szaunamesterek dolga, hiszen a közösséget irányítani és szórakoztatni kell egyszerre, biztonsági személyzet híján még a rendfenntartás is rájuk hárul. De ha már van biztonsági szolgálat, akkor joggal elvárható, hogy segítsen, és ezt a gondot levegye a vállukról. A hétvégén a szaunamester példamutatóan járt el, vállalta a konfrontációt, megvédve a jóhiszemű vendégeket, akik csak egy kis kikapcsolódásra vágytak, bár az erőviszonyok így is kiegyenlítetlenek voltak, ha igaz a fontos úr több mint 70 fős helyi csapata. Sajnáljuk, hogy szaunamesterünk nem kapott kellő segítséget, hisz a fürdőben működött helyi biztonsági szolgálat. Reméljük, ebben a fürdőben többször nem találkozunk vele, hisz ő egyedül volt a többi közel 120-130 vendéggel szemben, akik jól érezték magukat, pihentek és kikapcsolódtak, és akik talán fontosak annyira fürdőnek is, hogy igyekezzen megelőzni a további incidensek kialakulását.

A későbbiekben egyre inkább fontosnak tartjuk a tagsági igazolvány bevezetését, sőt szorgalmazzuk és segítjük a fürdők részére a nemkívánatos vendégek kiszűrését. Természetesen tisztában vagyunk vele, hogy ezt kizárni a jövőben sem lehet, de a szándék a fontos, hiszen vannak akik először jönnek el fürdeni, talán először vetkőznek le a szaunázáshoz, és még jobban kiszolgáltatva érzik magukat, mint egyébként. Bár félelemben nem lehet élni, és ma sehol nem lehetünk teljes biztonságban, még fürdőzés közben sem. De mindent kövessünk el, hogy a magyar szaunakultúra a jövőben ezen alacsony szintről ne lefelé fejlődjön tovább.