Termálvízzel felvirágoztatni a mezőgazdaságot?

A kormány 2025-ig meghosszabbítaná az energiahasznosítás céljából kitermelt termálvíz visszasajtolási kötelezettségének felfüggesztését. Az energetikai célra kitermelt termálvíz általános visszatáplálási kötelezettségét 2004-ben vezették be, ám a tavalyi évben feloldották.

Nem új az a vitatér, melyben szakmai szervezetek és politikai döntéshozók igyekeznek véleményüknek hangot adni a témában. Nem vitás, hogy az alternatív energiafelhasználásnak az Európai Unió által is előírt növelése haladó, zöld gondolat - ám a zöld energia megtermelése sokszor nagy befektetéseket igényel. Így állunk a felszínre akár 70-80 C° fokos hőmérséklettel érkező felszín alatti termálvízzel is, melyet csak akkor tudnánk zöld módon felhasználni geotermikus energiaként (vagyis közintézmények, iskolák, mezőgazdasági fóliasátrak fűtésére), ha a kihűlt hévizet a földkéreg alá visszajuttanánk. A visszasajtolás azonban jelentős pluszköltségekkel jár ahhoz képest, ha csupán kitermeljük, fűtésre felhasználjuk, majd elvezetjük, és végsősoron a felszíni vizekbe juttatjuk.

A jelenlegi előterjesztés néhány éven belül már a harmadik céldátumot tűzi ki (2015 és 2020 után 2025), mely időpontig a visszasajtolástól a geotermikus felhasználás esetén a törvény eltekint. A fürdőknél ez sosem volt kötelezettség, a medencékben használt vizet ugyanis szennyezettnek tekintik, ezért nem juttatják vissza oda, ahonnan feltört. A mintegy ezer hazai termálkút ötödét kitevő mezőgazdasági kút viszont most további haladékot kaphat, és hosszú időre a fürdőkkel egyező elbírálás alá eshet. Ennek különösen a visszasajtolást megnehezítő homokos alföldi talajon gazdálkodók örülnek. A legjelentősebb temálvizet használó melegházi zöldség-gyümölcstermesztés egyébként itt, Szentesen működik.

A törvényjavaslat célja egyértelmű: a hazai mezőgazdaság pozícióinak javítása, különös tekintettel arra, hogy akár már rövid távon is árrobbanás várható a jó minőségű, friss élelmiszerek piacán. A termálvíz szabad felhasználásával hazánk nem csak saját termeléssel biztosíthtná zöldség-, gyümölcsfogyasztásának jó részét, sőt - ahogy a szentesiek teszik - külföldi piacokat is szerezhetnénk. A már jelenleg is fellendülőben lévő fóliasátras/melegházas ágazat pedig épp a munkanélküliséggel küzdő vidéken teremtene plusz álláshelyeket.

Ám az alternatívenergia-felhasználás ebben a formájában nem zöld. Ezért tiltakozik most a törvényjavaslat ellen számos vízgazdálkodással foglalkozó tudományos szervezet. Úgy vélik, a Vidékfejlesztési Minisztérium által társadalmi véleményezésre bocsátott Nemzeti Vízstratégia céljainak megvalósulását nem segítené a rövidtávú, a zöld szempontokat negligáló gondolkodás. Úgy vélik - írja a Turizmus.com -, hogy a kizárólag energetikai célra használt termálvíz esetében is csak egyedi elbírálás, előzetes hatósági mérlegelés alapján szabadna a környezetvédelmi szempontoktól eltekinteni. A mérlegelés alapja a termálvíz-készletek egyensúlyának megóvása, a használt termálvizek elhelyezésével kapcsolatban pedig a felszíni vizeket terhelő problémák megoldása lehetne. A kitermelés hatásainak kötelező monitorozása is elengedhetetlen - vélik a független szakértők. A kilenc szakmai szervezetet - köztük több egyetemi földtani tanszéket - felvonultató tiltakozók szerint a jelenleg előterjesztett javaslat következményei beláthatatlanok, termálvízkincsünk ugyanis nem végtelen.

Egyes vélemények szerint a visszasajtolás nélküli vízkivétel meghosszabbítása nyilvánvaló rablógazdálkodás, ami a termálvizeink kimerüléséhez és súlyos környezetszennyezéshez fog vezetni. Mások szerint, ha a kormány annyira beleszeretett a fóliasátras zöldségtermelésbe, akkor inkább nagy hőerőműveink hatalmas mennyiségű hulladékhőjének hasznosítását kéne szorgalmaznia.