Vasárnapi zárva tartás: pláza helyett irány a fürdő

Hogy nyomatékot adjon szavainak, az NGM január 27-én közös sajtótájékoztatóra invitálta a "turizmus és szabadidőipar" képviselőit. Az új partnerség jegyében megjelent az eseményen a Magyar Természettudományi Múzeum, a Magyar Természetjáró Szövetség, a Budapesti Állat- és Növénykert valamint a Magyar Fürdőszövetség képviselője.

Szabadidő és elkölthető pénz egyenlő turizmus - világított rá az államtitkár az idegenforgalom egyik alaptételére. A vasárnapi zárva tartást szabályozó, március 15-én hatályba lépő törvény számos kivételt tesz. Ilyenek egyebek mellett a 200 négyzetméternél kisebb üzletek, ahol vasárnap csak a tulajdonos vagy családtagja dolgozhat. Továbbá a tilalom nem vonatkozik majd a kereskedelmi jellegű turisztikai tevékenységekre, a szálláshelyeken üzemelő boltokra, a vendéglátóhelyekre és a világörökségi területen található üzletekre, valamint a kulturális tevékenységet és a fürdőszolgáltatást kiszolgáló kereskedelemre sem

"Egy fejlesztés nem ér semmit, ha az embereknek nincs idejük élvezni azt." Ezt már Juhász Szabolcs, a Fürdőszövetség elnöke mondta. Magyarországon 202 fürdő üzemel, ebből 120-130 egész évben nyitva tart. Ez 30 millió vendéget jelent évente. A Széchenyi pihenőkártyának köszönhetően 20 százalékos bővülés várható. A családok egyre növekvő arányban keresik fel a fürdőket, amelyek különböző keresleti igényeket szolgálnak ki. A Fürdőszövetség arra számít, hogy a vasárnapi forgalom nőni fog.

Hasonlóan vélekedik Medzihradszky Zsófia, a Magyar Természettudományi Múzeum főigazgató-helyettese, aki megjegyezte, hogy a hazai múzeumok briliáns kínálatot nyújtanak, és a belépőjegyek olcsók. A hazai múzeumok felkészülten várják az érdeklődés növekedését.

Ugyanez a helyzet a budapesti Állatkerttel, ahol a nemrégiben megvalósult bővítéssel tovább növekedett a látogatószám. Hanga Zoltán szóvivő szerint tavaly 1077 millió látogató kereste fel a Fővárosi Állatkertet, az ország leglátogatottabb kulturális intézményét.

Győri Tamás József, a Természetjáró Szövetség igazgatója ehhez csatlakozva fejtette ki, hogy a természetjárás területén is száz éve nem látott fejlesztés valósul meg hazai és uniós forrásokból. Olyan fejlesztésekre utalt, mint a Kék kör megújítása, 24 ezer kilométer turistaút felmérése, természetjáró térinformatikai rendszer kialakítása és a KKV-k számára is komoly lehetőséget jelentő turistaház-fejlesztési program.