Vidéki fürdőfejlesztések
A csődközelbe jutott szigetvári önkormányzat tartozásaihoz jócskán hozzájárult a mintegy 1,5 milliárdos fürdőberuházás. Az eredeti tervek szerint 800 millióból épült volna meg a fürdő, de a végére ez az összeg gyakorlatilag megduplázódott. Az önkormányzatoknak sokba kerülő fürdőkről, valamint a várható újabb fejlesztésekről közölt nem régiben elemző cikket a Figyelő.
A 1,5 milliárd és a 800 millió közötti összeget Szigetvár hitelből teremtette elő, javarészt svájci frank alapú kötvénykibocsátás révén. Jelenleg a város minden fizetési kötelezettségének eleget tesz, működik a fürdő és a tanuszoda is, ennek azonban hadigazdálkodás az ára.
Esztergom pénzügyi gondjaihoz a 2005-ben átadott élményfürdő járult hozzá. A nagyságrendileg 4,5 milliárdból felhúzott létesítményben 2007-2009 között harmadával csökkent az árbevétel, a mérleg szerinti eredmény tavalyelőtt 114 milliós mínuszt mutatott, pedig az önkormányzat évente százmilliós nagyságrendben dotálta. Az adóhatóság már több végrehajtást is indított a cég ellen – az utolsó nincs is lezárva -, tavaly januárban pedig a szolgáltató kikapcsolta az áramot a kifizetetlen számlák miatt.
Harkányban a gyógyfürdő felét tulajdonló önkormányzat 2006-ban 1,65 milliárdért megvette a Baranya Megyei Önkormányzat 50 százalékos tulajdonrészét is. A fedezetet svájci frank alapú kötvény kibocsátásával teremtették elő. A türelmi idő lejárt, idén már a tőketörlesztést is el kell kezdeni. A polgármester megpróbálja elérni az átütemezést, különben csak a városi vagyon egy részének értékesítése jelenthet megoldást.
Dunaújvárosban lízingkonstrukcióban épült fel az élményfürdő, a város és a finanszírozó CIB közötti nézeteltérés következtében azonban tavaly nyáron egy hónapig zárva tartott a 3,5 milliárdért felhúzott létesítmény. Az eredeti szerződést végül felbontották, a fürdő a CIB tulajdona lett, a település két éven keresztül havi 20 millióért bérli. A további sorsáról ezt követően döntenek.
A problémák ellenére tovább bővül a 385 tagú fürdőmezőny.
Orfűn és Siklóson tavaly nyílt meg a fürdő – utóbbi önkormányzata máris az értékesítést fontolgatja. A kaposvári komplexum új részét több szakaszban az idén adták, illetve adják át, Tamásiban és Szekszárdon a tervek szerint nyártól lehet csobbanni. Avatás várható idén Makó, jövőre Kecskeméten, Mohácson pedig tavasszal kezdenek építkezni. A nyíregyházai önkormányzat szeretné a jelenleg futó 1,2 milliárdos fürdőfejlesztést kibővíteni: az így már 4,2 milliárdos beruházástól azt reméli, hogy eredményesebben működhet a városnak 2004-2009 között 1,3 milliárdjába kerülő létesítmény.
Dunaföldvár viszont veszni hagyja az elnyert uniós támogatást, mert már nem látja megvalósíthatónak a fejlesztést. Igal önkormányzata pedig érvénytelennek nyilvánította januárban a gyógyfürdő fejlesztésére kiírt pályázatot, mert a legvisszafogottabb ajánlat is 100 millióval haladta meg a tervezett összeget, s a többletköltséget a képviselők nem akarták vállalni.
A problémák ellenére tovább bővül a 385 tagú fürdőmezőny.
Orfűn és Siklóson tavaly nyílt meg a fürdő – utóbbi önkormányzata máris az értékesítést fontolgatja. A kaposvári komplexum új részét több szakaszban az idén adták, illetve adják át, Tamásiban és Szekszárdon a tervek szerint nyártól lehet csobbanni. Avatás várható idén Makó, jövőre Kecskeméten, Mohácson pedig tavasszal kezdenek építkezni. A nyíregyházai önkormányzat szeretné a jelenleg futó 1,2 milliárdos fürdőfejlesztést kibővíteni: az így már 4,2 milliárdos beruházástól azt reméli, hogy eredményesebben működhet a városnak 2004-2009 között 1,3 milliárdjába kerülő létesítmény.
Dunaföldvár viszont veszni hagyja az elnyert uniós támogatást, mert már nem látja megvalósíthatónak a fejlesztést. Igal önkormányzata pedig érvénytelennek nyilvánította januárban a gyógyfürdő fejlesztésére kiírt pályázatot, mert a legvisszafogottabb ajánlat is 100 millióval haladta meg a tervezett összeget, s a többletköltséget a képviselők nem akarták vállalni.
