Virágos városok: magyar települések verték az európai mezőnyt

Hazánk nemcsak az idei házigazda címmel büszkélkedhet, hanem azzal is, hogy a Virágos Magyarországért környezetszépítő verseny 2013. évi nyertesei, Gyula és Zebegény aranyérmet, illetve ezüstérmet és különdíjat nyertek az európai megmérettetésen. A díjakat Görgényi Ernő, Gyula polgármestere és Hutter Jánosné, Zebegény polgármestere vette át.

Európa 11 országát és 400 képviselőjét látták vendégül ezen a hétvégén Százhalombattán, ahol ünnepélyes keretek között hirdették ki az Európai Virágos Városok és Falvak verseny 2014. évi eredményeit és adták át a díjakat a nevezett településeknek szeptember 26-án. Magyarország képviseletében Gyula és Zebegény vett részt az európai települések mezőnyében a 2013. évi Virágos Magyarország verseny győzteseiként.

A verseny nagy kihívást jelentett a résztvevőknek, hiszen a követelményrendszerben a virágosítás mellett nagy hangsúllyal szerepelnek a környezetvédelem, az ökológia, a környezettudatos oktatás, a természeti és épített örökség megőrzése, a korszerű hulladék- és energiagazdálkodás és a tájvédelem szempontjai. A zsűritagok kiemelt figyelmet fordítanak a település tisztaságára, grafiti-mentességére. A mezőny nagyon erős, a résztvevők olyan elismerten magas színvonalú környezeti kultúrával rendelkező országok, mint Nagy- Britannia, Hollandia, Németország, Olaszország, Ausztria, Belgium, de erős versenytárs Csehország, Szlovénia, Írország és Horvátország is.

A versenyben részt vevő országok képviselőiből álló zsűri július 3-a és 5-e között kereste fel Gyulát és Zebegényt. A zsűri elnöke, Rudy Geerardyn (Belgium) összefoglalójában kiemelte, hogy mindkét település messzemenően kivívta a zsűri elismerését.

A verseny hazai szervezőiként és lebonyolítójaként a Magyar Turizmus Zrt. büszke arra, hogy díjazott településeink az európai versenyen eddig - a mostanival együtt - 8 arany-, 22 ezüst- és 10 bronzérmet szereztek, további 10-et pedig Európa-díjjal jutalmaztak.

Az Európai Virágos Városok egyedülálló program, hiszen évente közel ötvenmillió embert mozgósít és huszonötezer település között teremt kapcsolatot a harmonikus környezet megteremtése és megóvása érdekében. 1990-ben a kelet-európai térség államai számára is megnyílt a csatlakozás lehetősége, mellyel elsőként hazánk élt.