Miért nem nyitott ki minden fürdő, amint lehetett?

A miniszterelnök azután április 23-án, a szokásos péntek reggeli rádióinterjúja keretében be is jelentette a korlátozások részleges feloldását. 

A termalfurdo.hu április 22-én, azaz még a miniszterelnök bejelentése előtt kereste meg telefonon a gyulai, harkányi, zalakarosi, sárvári, leányfalui fürdőket. Általánosnak mondható, hogy a megkérdezetteket meglepetésként érte a korai nyitás lehetősége, korábban szinte mindenki arra számított, hogy a pünkösdi hétvégétől lehetnek majd nyitva. Ezzel az időponttal kalkuláltak a felkészülésnél is. Az utóbbi kivételével akkor még egyikük sem tudta megmondani, mikor kezdik meg egyáltalán a fürdő felkészítését a nyitásra.

Leányfalun a kiszivárgott hírek hatására dönöttek úgy, hogy felgyorsítják a fürdő felkészítését a nyitásra, úgy tervezték május első hetében tudnak nyitni.

A Gyulai Várfürdő időközben bejelentette, hogy a pünkösdi hétégén nyílik meg, a strandmedencéket azonban csak június 12-től üzemelik be. A sárvári fürdő több lépcsőben tervezi megnyitni a kompexumot a közönség előtt. Május 3-tól a gyógyászat fogad vendégeket, azonban itt még nem fürödhetünk, május 13-án nyílik a gyógyfürdő szárny és a szaunavilág, a családi élményfürdőt május 20-án próbálhatjuk ki először. A strand azonban csak június folyamán nyit meg az időjárás függvényében.

A zalakarosi fürdő is több lépcsőben nyit, a legelső egységei május 7-től fogadnak vendégeket.

A harkányi fürdő május 20-ától látogatható, de ekkor még csak 2 medencét helyeznek üzembe.

Akadnak olyan fürdők is, amelyek ezt a folyamatot már korábban elindították, illetve a munkálatokat felgyorsították, így elhetséges, hogy ők már az első nap meg tudnak nyitni. A Bükfürdő Thermal & Spa már április 21-én bejelentette egy Facebook posztban, hogy ők akár már április 29-én tudnának vendégeket fogadni. A mórahalmi fürdőről pedig már februárban lehetett tudni, hogy olyan készültségben állnak, hogy egy hét előkészítés után tudnak vendégeket fogadni.

Engedélyeket kell beszerezni

A fürdők újraindítása nem megy egyik napról a másikra. A medencéket, a gépészetet, a szellőzőrendszert elő kell készíteni, ezt követően a Nemzeti Népegészségügyi Központ mintát vesz a feltöltött medencék vizéből. Ennek az elemzése, majd a működési engedély kiadása egy hosszabb folyamat. A felkészülés megkezdésétől számítva általában 2 hét szükséges. Azonban abban esetben, ha a fürdő minden rendeszerét leállították, az indulás akár ennél több időt is igénybe vehet.

Ennek köszönhető, hogy a Magyar Fürdőszövetség már hónapokkal ezelőtt javasolta, hogy a bejelentés legalább 2 héttel előzze meg a nyitás életbe lépését.

Gazdaságilag nem éri meg most nyitni

Bár a megkérdezett fürdők a dolgozóik túlnyomó többségét meg tudták tartani, azaz személyzeti problémák miatt nem kellene késlekedniük, a megkérdezett fürdőigazgatók mégsem tudtak felhőtlenül örülni a korai nyitás lehetőségének.

A fürdők nagyobb része a legjobb években sem tud nyereségesen működni a nyári időszakon kívül. Tulajdonképpen a szezonban termelt bevételek teszik lehetővé, hogy az év többi időszakában is nyitva tarthassanak. Ez különösen igaz a májusban már, és a szeptemberben még nyitva tartó strandokra. Mivel azonban a fürdők az utóbbi 1 évben mindössze 6 hónapot tarthattak nyitva, azaz egyáltalán nem voltak bevételeik, a pénzügyi tartalékaik teljesen kimerültek. Ez még az utóbbi néhény évben rekord nyereséget elérő budapesti fürdőkre is igaz, hiszen, az ők a tavalyi strandszezont is vendégkörük többségét alkotó külföldi turisták nélkül voltak kénytelenek átvászelni.

Balogh Zoltán, a Fürdőszövetség főtitkára, aki egyben a Leányfalui Termálfürdő igazgatója is, elmondta, hogy a nagy, nemzetközi hírű fürdőink többségének mostanra fogyott el a pénze, a kisebbek pedig már korábban is hitel felvételére kényszerültek.

A fürdők rendszereinek működtetése azonban jelentős költséggel jár, ami abban az esetben, ha nincs elég vendég, tovább növeli a veszteségeket. Ez egy nagyobb fürdő esetében havonta több tízmillió forintra rúg.

A 2020-as tapasztalatok azt mutatják, hogy a májusi nyitást követően voltak olyan napok, amikor egyébként népszerű vidéki fürdőkben kevesebb, mint 50 vendég fordult meg. Az egyik nagyobb fürdő igazgatója elmondta, hogy nagyjából napi 500 vendégre van szükség ahhoz, hogy a működési költségeiket fedezni tudják.

A tavalyi helyzet nem feleltethető meg mindenben az ideinek, hiszen akkor csak a szabadtéri medencéket volt szabad megnyitni, amelyek májusban kevésbé népszerűek. Idén várhatón a beltéri medencék és a szaunák is az első naptól fogadhatnak vendégeket, azonban ezúttal csak a védettségi igazolvánnyal rendelekezőket engedhetik be.

A kimerült tartalékok miatt sok fürdő nem tudja vállalni a korai nyitás anyagi kockázatát. Több fürdőigazgató is elmondta, hogy ha csak a saját gazdasági szempontjaikat tarthatnák szem előtt, akkor a nyári szünet kezdete előtt nem nyitnának ki.

Vannak természettesen olyan fürdők is, ahol ez a kockázat kisebb.

Ezek közé tartoznak azok, ahol építhetnek a helyi vagy környékbeli törzsvendégekre, vagy jelentős szállodai kapacitással rendelkeznek.

Az előbbi körbe tartoznak a nagyobb városokban és közvetlen közelükben található fürdők.

Vannak más szempontok is

A fürdők az adott város, vagy akár környék legfőbb turisztikai attrakciói. Többségük ráadásul többségi önkormányzati tulajdonban van.

A fürdővárosi szálláshelyeknek sok esetben csak akkor van értelme kinyitni, ha a fürdő is nyitva van. Ezért előfordul, hogy a fürdők a város érdekeit a saját gazdasági szempontjaik elé helyezik és május folyamán megnyitnak.

Vannak továbbá olyan fürdők is, amelyek akár már egy korai nyitás után is jelentősebb forgalomban reménykedhetnek. A nagyobb városokban, vagy azok közvetlen közelében található fürdők lehetnek ilyenek, ahol a helyi és a környékbeli vendégek jelentős arányt képviselnek.