Agyfitnesz - a hatékony problémamegoldásért

A tudósok régebben abban a hitben éltek, hogy a mentális képességek egy bizonyos kor után fixálódnak és nem változtathatók. Azonban az újabb kutatások éppen ellenkező véleményen vannak. Szerintük nemcsak, hogy nem állandósul egy bizonyos kor után agyunk szerkezete, hanem éppen ellenkezőleg, folyamatos kihívást jelentő feladatokkal serkenthetjük annak működését, sőt még az agy fizikai szerkezetén is változtathatunk.

Egy san francisco-i, agytornával foglalkozó cég szerint úgy kell agyunkra tekintenünk, mint bármelyik izmunkra. Ahogy egy idő után az se okoz testünknek nagy kihívást, ha ugyanakkora súllyal, ugyanolyan mennyiségű gyakorlatokat végzünk, úgy a már-már rutinszerűen végzett feladatok sem jelentenek túl nagy megterhelést elménknek. Azaz, hogy javítsuk agyműködésünket, nem elég, ha újra és újra ugyanazokat a feladatokat ismételgetjük. Amikor már mesterévé válunk az egyszerűbb gyakorlatoknak, akkor tovább kell lépnünk egy magasabb szintre  - ahogy az alakformáló gyakorlatoknál is tesszük.

Az agytréning lényege tehát a fokozatosságban rejlik, a cél, hogy agyunk mindig újabb és újabb kihívást jelentő feladatokat kapjon. A szórakoztató és hatékony online agytréningek lényege, hogy folyamatosan mérik és lekövetik az emberek fejlődését, és ennek megfelelően fokozatosan egyre nehezebb feladatokkal terhelik az elmét.

Egy 2013-as agytornával foglalkozó kutatás 21 mellrák túlélő agyműködését vizsgálta 12 héten keresztül. A résztvevők körében átlagosan javult az agy információfeldolgozási képessége, a szellemi rugalmasság és a munkamemória hatékonysága.

Az agytorna lényege persze nem merül ki annyiban, hogy jobban teljesítsünk a feladatok során. A cél, hogy a fejlődés a mindennapi életben is éreztesse hatását. Megfigyelhető például a jobb koncentrációs képesség vagy a jobb adatfeldolgozó képesség, ami segít, hogy a mindennapi életben előforduló problémákra gyorsabban reagáljunk, valamint könnyebben tudjunk azokra megoldást találni. A jobb memória pedig jobb kapcsolatot és hatékonyabb együttműködést eredményezhet.

Nincs ideje vagy pénze arra, hogy részt vegyen egy agytréningen? Akkor kövesse az alábbi tippeket! Ha néhány apróságra odafigyelünk életünkben, azzal is serkenthetjük elménk működését.

Ahogy már a fentiekben láthattuk, bizonyos játékok serkentik az agyműködést. Ilyenek például a számtani feladványok, a rejtvények, a sudoku vagy a sakk. Ezekben a játékokban olyan problémaforrások jelennek meg, amik gondolkodásra ösztönöznek. Azonban figyeljünk arra, hogy a feladatok mindig jelentsenek kihívást! Ha már pár perc alatt kitöltünk egy keresztrejtvényt, akkor váltsunk más jellegű feladatra!

Az egyik leghatékonyabb módja annak, hogy elménken karban tartsuk, ha új dolgokat tanulunk. A megszokottól eltérő dolgok elsajátításával ugyanis a tanulás képességét erősíthetjük.

Ha untatja egy feladat megoldása, és megteheti, hogy nem oldja meg, akkor ne tegye! Ha nem élvezi, amit tanul, akkor az elméjét sem fogja erősíteni.

Az agyat nemcsak akkor eddzük, ha agyműködést végzünk, a tréning része, hogy más testrészünket is megmozgassuk. A testmozgásnak rendkívül jótékony hatással van az agyműködésre, fejleszti például a kognitív funkciókat és csökkenti a demencia kockázatát. Ráadásul sokkal jobban tudunk gondolkodni egy kis testmozgás után, szóval kifejezetten jó ötlet mozogni egy kicsit, mielőtt olyan feladatnak állnánk neki, ami fokozott agyműködést igényel.

A megfelelően kiválasztott reggeli befolyásolja az agyműködést. Egy kutatás szerint azok a gyerekek, akik szénsavas üdítőt és cukros ételeket ettek reggelire, rosszabbul teljesítettek a memória és a figyelmet vizsgáló teszteken. A jól megválasztott reggeli egész napra elegendő energiát biztosít az agy és a test működéséhez, serkenti az agyműködést, javít hangulatunkon, memóriánkon és élénkíti elménket. Szakértők szerint reggelire a legjobb választás a zabpehely vagy a müzli. Ezenkívül fontos, hogy ne feledkezzünk meg a rendszeres folyadékbevitelről sem!

Egy kutatás szerint tv-nézés közben agyunk passzív állapotba kerül. Megfigyelések szerint ekkor elménk körülbelül úgy működik, mintha egy sötét szobában ülnénk.

Tanulmányok szerint a komédia javítja problémamegoldó képességünket és kreatív gondolkodásunkat. Egy kutatás szerint az alanyok sokkal éberebbnek, aktívabbnak, érdeklődőbbnek és izgatottabbnak érezték magukat egy vígjáték megnézését követően.