Az egészségért és a boldogságért is keveset tesznek a magyarok

A balkáni régióban és hazánkban végzett felmérés azt vizsgálta, hogyan látják a különböző nemzetek saját testi-lelki jóllétüket, és mit tesznek ennek javítása érdekében. A volt jugoszláv államok, Albánia, Görögország, Bulgária, Törökország és Magyarország lakosai 18 boldogságfaktort pontoztak 1-5-ös skálán, azzal kapcsolatban, mit tartanak fontosnak egészségük és boldogságuk érdekében.

Már a napsütötte Görögország sem büszkélkedhet felhőtlenül vidám lakossággal, az ott élők a magyarokkal együtt sereghajtók a boldogság skálán 3,5 ponttal. A hellének eredményét persze a mediterrán ország nehéz gazdasági helyzete és a Grexit felettük lebegő kardja magyarázhatja. A másik oldalon Bosznia, Macedónia és Montenegró lakosai vannak, ők a legboldogabbak a vizsgált nemzetek közül. Bár lelki jóllétüket ugyanolyan fontosnak tartják a magyarok is, mint a balkáni országokban élők, a kutatás szerint azonban sokkal kevesebbet teszünk ezért, mint a többiek. Ha mégis, akkor a magyarok harmada a családdal és a barátokkal kapcsolódik ki, vízpartra utazik, vagy a főzésben és evésben leli örömét.

„A felmérés eredményei alapján általánosságban elmondhatjuk, a család, a szeretet, az egészség és az anyagiak jelentik a jóllétet a vizsgált országok lakosainak, a boldogságért viszont többet tesznek a balkáni nemzetek” – teszi hozzá Puczkó László, a Budapesti Metropolitan Főiskola Turizmus, Szabadidő és Szálloda Intézetének vezetője.

– „A különbségek más téren is megmutatkoznak: míg sok országban tánccal, énekkel és zenével vidítják fel magukat az emberek, nálunk ez kevésbé jellemző. A természetben is kevesebb időt töltünk el, az utazás élményét viszont többre értékeljük a többi nemzetnél.”

A magyar válaszadók egy része teljesen kilátástalannak tartja a helyzetét, nem lát semmi lehetőséget, hogy jobbra forduljon az élete, boldogabb legyen. A balkániaknál ez a negatív szemlétet hiányzik, sőt, a megkérdezett országok lakosai mindig találnak kiutat a nehéz helyzetekből, nagyrészt a közvetlen közösségükből, a közös időtöltésből merítenek energiát, például több időt töltenek el természetben és spirituális tevékenységekkel, meditációval is gyakrabban foglalkoznak.

A fizikai jóllét vizsgálatánál még a balkáni régióban a saját magukat legkevésbé egészségesnek tartó bolgárok is megelőznek minket, hiszen ők a vonatkozó kérdésre 1-5-ös skálán 3,67 pontot adtak maguknak, míg mi csak 3,55-öt. Nem is teszünk annyit, mint más nemzetek azért, hogy jól érezzük magunkat a bőrünkben. Az összesítésből az derül ki, hogy a régióban élők a skálán 4,24 pontra értékelték az erőfeszítésüket, a magyaroknál ez a szám csak 3,64.

A Balkánon az albánok és a görögök érzik magukat legegészségesebbnek, a macedónok dolgoznak legtöbbet azon, hogy fizikailag jól érezzék magukat, mi, magyarok pedig a legkevesebbet. Ha az egészség megőrzése, javítása a cél, akkor a magyarok 30 százaléka fürdőkbe látogat, ebben viszont megelőzzük a balkáni régiót.