Hogyan veszélyezteti egészségünket a stressz?

Amikor túlságosan is nyugtalanok vagyunk, akkor testünk és elménk folyamatosan arra összpontosít, hogy mi fog történni. Ha ez az érzés eluralkodik rajtunk és végigkísér bennünket ébren töltött időnk nagy részében, akkor az már könnyen szorongássá vagy akár pánikbetegséggé is fajulhat. Ilyenkor sokkal érzékenyebbek vagyunk a környezetünkből érkező hatásokra, például nehezen viseljük mások kritikáit és gyakorlatilag mindent és mindenkit potenciális fenyegetésnek érzünk.

Amikor az aggódás foka már-már krónikussá válik, az már mindennapi életünkre is hatással lehet, meghatározhatja étkezésünket, szokásainkat, kapcsolatainkat, alvásunk minőségét, sőt még munkahelyi teljesítményünket is. Sokan ilyenkor, a hamis megnyugvás érzetének tudatában káros szenvedélyt választanak, dohányoznak, túl sokat esznek, extrémebb esetben italhoz vagy droghoz nyúlnak.

A szorongás lényegében egy normális válaszreakció a stresszre, amivel önmagában még nincs is semmi probléma, egy kis aggódás még nem veszélyes, mindennapi életünk során számos alkalommal kerülünk stresszes szituációba. Vannak helyzetek, amikor még hasznunkra is válhat egy kis gyomorideg, például állásinterjú előtt ez motiválhat bennünket arra, hogy jobban utánanézzünk a cégnek vagy egy komoly vizsgánál arra, hogy többet készüljünk.

Túlzott mértékű aggódásról akkor beszélünk, amikor már nem tudunk szabadulni egy aggasztó gondolattól. Ekkor a hatás épp az ellenkezője, hiszen a folyamatosan bennünket gyötrő negatív gondolatok nehezíthetik tisztánlátásunkat, sőt akár fizikai vagy pszichológiai tünetekhez is vezethetnek.

A túlzott szorongás hatására testünkben úgynevezett stressz hormonok (pl. kortizol) termelődnek, amik fokozhatják a vércukorszintet és a trigliceridszintet, a fel nem használt energia és a stressz hormonok áradata pedig olyan komoly fizikai tünetekkel járhat, mint az immunrendszer gyengülése, emésztési zavarok, izomfeszülés, korai koszorúér betegség, szívroham vagy a rövid távú memória romlása. A viszonylag enyhébb tünetek közétartozik a nyelési nehézség, szédülés, száraz száj, gyors szívverés, fáradtság, fejfájás, nehéz koncentráció, ingerlékenység, izomfájdalom vagy-feszülés, hányinger, légszomj, izzadás vagy izomrángás. Ha már ezeket tapasztaljuk, célszerű megfontolnunk, hogy változtatunk életmódunkon.

Bár a stressz veszélyes lehet, és ha túlságosan eluralkodik mindennapjainkon, azt azért érdemes komolyan venni, fontos leszögeznünk, hogy önmagában nem az aggodalom mértéke, inkább a helytelenül kezelt stressz jelent veszélyt egészségünkre nézve.

Konzultáljon orvosával! Ha a fenti tünetek közül tapasztalunk néhányat, akkor először érdemes megemlítenünk a problémát a háziorvosnak, hiszen a szorongás hátterében valamilyen betegség is állhat.

Sok ember étkezési szokásaira is kihat a stressz: egyesek sokkal kevesebbet esznek, mások pedig jóval többet, mint általában. Ráadásul sokan ilyenkor hajlamosak egészségtelen ételekhez nyúlni. Figyeljünk oda arra, hogy ne az étkezést használjuk derűforrásként!

A koffein stimulálja az idegrendszert, amitől akár még idegesebbnek is érezhetjük magunkat. Ha amúgy is sokat aggodalmaskodik, mérsékelje a napi koffeinfogyasztását!

Szánjon napi 15 percet a problémák realizálására és ami még fontosabb, utána engedje el őket! Hogyan? Az alábbi tanácsok segítenek ebben!

A mozgás jótékonyan hat szervezetünkre. Mozgás során testünk szervezetünkre pozitívan ható hormonokat termel, amik felveszik a harcot a stressz-hormonokkal.

A különböző relaxációs technikák célja, hogy testünket úgynevezett relaxációs válaszra ösztönözze. Jó stressz-oldó lehet például a hasi légzés, a meditáció, a nyugtató zene, a jóga vagy a tai chi.

A rendszeres meditáció segít elűzni a negatív gondolatokat és az aggódást. Meditáció során ugyanis a jelen pillanatára koncentrálunk, nem rágódunk a múlton vagy a jövőn. Így testünk nyugalmi állapotba kerül, szervezetünkben pedig csökken a kortizol és az adrenalin szint.

A magány sokszor legalább annyira káros egészségünkre nézve, mint a cigaretta vagy a magas koleszterinszint. Építse társas kapcsolatait és töltse szabadidejét azokkal az emberekkel, akikkel szívesen beszélget!

Ha a fenti ötletek nem válnak be és önmaga nem tudunk rájönni arra, hogy is kezelhetné megfelelően szorongásait, akkor forduljon terapeutához! A pszichológus nemcsak a problémák meghatározásában segít, hanem olyan technikákat is megmutathat, amivel könnyebben kezelheti a stresszt.