Aktuális akciók
Nyári akciókNyári akciók Romantikus ajánlatokRomantikus ajánlatok További ajánlatok

A hévízi fürdőélet anno - nagyszüleink fürdőző fotóival

2014. 07. 30. 16:37
Forrás: termalfurdo.hu
Fürdőtörténet
A hírek szerint Hévíz és a hévízi gyógykúra rövidesen hungarikummá válhat. Tudta, hogy az első fürdőház 1800 körül, a tó felszínén lebegő tutajokra épült?
A fürdőhely története a történelem előtti korokba nyúlik vissza. A Hévízi-tó gyógyító hatása már a rómaiak által ismert volt, erre utalnak a búvárok által az 1980-as évek elején a tóból gyűjtött pénzérmék és a tó környékén talált oltárkő. A népvándorláskori leletek is arra utalnak, hogy az erre megfordult germán és szláv népesség is használta a tavat. Hévíz írásos említése első alkalommal egy 1328-ból származó oklevélben történik, amikor a települést locus vulgarites Hewyz dictus-ként említik.
A II. József-féle 1783. évi, első katonai felmérés térképén a ''meleg, kénes tó'' megjelöléssel illették a hévízi tavat, a belőle kivezető malomér pedig ''Hévíz - patak'' néven szerepelt. A Hévíz-völgy értékét a XVIII. században elsősorban a malmok és a néhol kitűnő szénatermés jelentették.
A hévízi fürdőkultúra és az egyedi gyógyító terápiák kialakulása gróf I. Festetics György nevéhez fűződik, aki az 1795-től kezdte el a fürdőfejlesztést a tó vizén elhelyezett tutajokon. Ezt az 1800-as évek elején cölöpökre telepített fürdőházakkal váltották fel. A tó mellett pedig fürdőtelepet hozott létre, ami főként a helyi parasztság körében volt népszerű. 1871-re a tó közelében hét ház épült meg, az ún. Hetes ház ma is áll. Az építkezéseknek köszönhetően a fürdőtelep egyre inkább országos jelentőségű, látogatott hely lett. A meleg vízű fürdőbe egyre távolabbról érkeztek a gyógyulni vágyók. 1898-ban Lovassy Sándor keszthelyi tanárnak köszönhetően indiai tavirózsák kerültek a tóba. A virág később a város jelképévé vált.
A Festeticsek hosszabb-rövidebb időre bérbe adták a fürdőt. 1905-ben haszonbérleti joga 35 évre átkerült a keszthelyi Reischl Vencel sörgyáros tulajdonába, aki folytatta a fejlesztéseket: 1909-re elkészült a "Kurszalon", új fürdőházak épültek, 1907-ben alakult ki a kéttornyos, jellegzetes fürdőbejárat. Ez időben készült el a Hévíz Szanatórium és Gyógyszálloda. Hévíz az ország legjelentősebb gyógyfürdőjévé 1911-re vált, és hihetetlen szálloda- és üdülőépítési program kezdődött.
A két világháború között Hévíz jelentősége tovább nőtt, mivel a trianoni diktátummal elcsatolták a fürdőhelyeket is. Az 1920-as évek közepén kezdődött a nagy üdülők építése.1926-ban kiépült a strandfürdő, egy évre rá pedig az emeletes strandépület a tó északi partján. A fürdőház épülete 1931-32-ben vasszerkezetre szerelt üvegtetőt kapott, így teljesen fedetté, zárttá vált.
A háborús években a külföldi vendégek szinte kizárólag Németországból érkeztek, majd 1944-45-ben sok sebesült katonát gyógyítottak a fürdőtelepen. A háborút követő bizonytalan politikai helyzet, a tulajdonos Festetics család távozása nem tette lehetővé a további fejlesztéseket. A mai település Hévízszentandrás és Egregy községek egyesítéséből jött létre 1946-ban. 1948-ban Hévízfürdőt államosították, a következő évben a vendéglátóhelyek is állami tulajdonba kerültek.

Szóljon hozzá